Szegény lesz az eklézsia megyénkben. Azok járnak jól, akik nem Pest megyéhez tartoznak. Többek között ezért is szeretne Nagykőrös elszakadni innen. Abony is megyehatáron fekszik, de még soha senkinek nem jutott eszébe firtatni azt a városvezetők részéről, hogy esetleg menjünk át Jász- Nagykun Szolnok megyébe. Ott pedig több a pénz. Íme, a nagykőrösi eset:
Ezeket a vélelmeket többségben osztja a jelenlegi városvezetés, s egyetértett azzal az előző önkormányzat, 2007-ben mégis testületileg utasították el egy civil szervezet kezdeményezését a népszavazás kiírásáról. Akkor is Czira Szabolcs volt a város polgármestere.
– Három évvel ezelőtt népszavazást kiírni a megyeváltásról meglehetősen szerencsétlen lépés lett volna, biztosak lehetünk abban, hogy ezzel a törekvésünkkel jelentős fejlesztési forrásokat vesztünk el akkor. Csak a jelentősebbeket említem: a városközpont rehabilitációja, a belterületi kerékpárutak építése, a csapadékvíz-elvezető hálózat megvalósítása a központi régiótól függött. Nem képzelhetjük azt, hogy egy tőle átcsatlakozni készülő városnak épp olyan súlya lenne a döntéseknél, mint ha mi sem történne. Az említett beruházások azóta megvalósultak, illetve folyamatban vannak.
– Miből gondolhatjuk most azt, hogy mégis a megyeváltással jár jobban Kőrös?
– Végéhez közeledik az uniós források 7 éves felosztási ciklusa, egyre kisebbek a fejlesztési támogatások, 2012-re a központi régióban is elfogy a pénz. Épp ezért Kőrös számára az lenne szerencsés, ha 2014-ben, vagyis az új elosztási ciklus kezdetén a dél-alföldi régió része lenne. A váltás nem okozna olyan bizonytalanságokat, amilyeneket 2006 –2007 táján láttunk. A vállalkozások szempontjából szintén kedvező lehet a dél-alföldi illetőség, példának hozhatom a Bonduelle konzervgyárat, amely ez idő tájt jelentős fejlesztésekbe bocsátkozott kőrösi és békéscsabai üzemében. A központi régióban, vagyis Kőrösön 30 százalék adókedvezményt kap, Békéscsabán ugyanazért a fejlesztésért 50 százalékot.
Forrás és részletek: www.baon.hu