A Mazsihisz a Lázár Jánosnak 2012 decemberében írt levelében a kormány által kijelölt négy zsinagógán kívül összesen 13, köztük számos vidéki, így az összedőlés határán álló miskolci és a teljesen lepusztult abonyi és albertirsai templomépület teljes felújítását kérte. A szervezet szerint minden zsinagógát, amelyet a múltban nem bontottak le, helyre kellene állítani. A zsinagógák a holokauszt következményeként gazdátlanná vált magyar zsidó örökség részét alkotják, nem eladók, adásvételük eleve erkölcstelen. Ugyanakkor ismert tény az is, hogy az elmúlt évtizedekben a zsinagógák esetében számos kényszereladás történt.
....
A háború után az elárvult zsinagógák közül többet lebontottak, köztük a hatvanas években, városrendezés címén a salgótarjáni zsinagóga impozánsan nagy épületét és az egri zsinagógát is lerombolták. Másokat értékesítettek, átalakítottak. Például a putnoki zsinagóga ma – főleg helyi cigányok lakta – társasházzá alakult át! A fennmaradt, főleg a XIX. században a magyar zsidók által épített zsinagógák száma száz feletti. A Magyar Zsidó Levéltár adatai szerint Budapesten 22, vidéken pedig több mint 11 zsinagóga működik. A háború előtt számuk – a bécsi döntések által megnövelt területeken – még mintegy 600 volt. Az utóbbi években számos zsinagógát felújítottak – főleg uniós pénzből. Legutóbb, tavaly ősszel a mezőcsáti zsinagóga lett az alföldi kisváros legszebb kulturális épülete.
Teljes cikk IDE kattintva olvasható