Június 4-én délután négy órakor kezdődött a Trianoni megemlékezés városunkban, melyen rendkívül színvonalas ünnepi műsort adtak a Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola diákjai, és a Kéknefelejcs Népdalkör színesítette a programot. A városvezetést az alpolgármester Parti Mihály, Dr. Egedy Zsolt, valamint Dr. Balogh Pál jegyző képviselte. A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a Saint Germain-i békeszerződés is rendelkezik.)
A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett (35 000 főben) korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastélyban.
A szerződés előzményei:
Magyarország elvesztette az I. világháborút, és hadserege előbb kivérzett majd Károlyi Mihály kormányának hatalomra kerülését követően csaknem teljesen szétesett, egyedül a Székely Hadosztály maradt meg mint számottevő katonai erő. Ezt kihasználva a háborút kevesebb emberveszteséggel átvészelő Románia, Szerbia és az addig nem létező Csehszlovákia amelynek vezetői az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregéből dezertáló katonákból toboroztak légiókat, az Antant politikai és anyagi támogatásával bevonult az ország románok szerbek és szlovákok által is lakott területeire, annélkül hogy komoly fegyveres ellenállással találkoztak volna.
Az ország területének nagy része idegen megszállás alatt volt, és még Horthy Miklós hatalomra kerülése után is a román hadsereg csak a Tiszáig vonult vissza.
A békeszerződés elutasítása esetén valósznüleg bizonytalan ideig megszállta volna a komoly katonai erővel nem rendelkező maradék Magyarország teljes területét Románia, Szerbia és Csehszlovákia. Mivel ez az egész magyar nemzetre nézve súlyos vagy végzetes következményekkel is járhatott volna, ezért az akkori magyar vezetők úgy döntöttek, hogy jobb ezeket a súlyos feltételeket elfogadni. Így legalább, igaz sokkal kisebb területen, de nemzetközi elszigeteltségéből is megszabadulva fennmarad az ország.
A békeszerződés eredményeképp a 324 411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km²-ről 92 963 km²-re csökkent).
fotó: Polyák Attila