Ismét egy remek pedagógussal kevesebb. Jutott eszembe ez a gondolat, amikor a Somogyi iskola évzáróján búcsúztatta pár mondattal Csibrányné Rózsikát az intézmény igazgatója, Kazinczyné Juhász Ildikó, aki szerint Rózsika most hosszú vakációra megy. Nyilvánvaló, hogy az egész életét a kisdiákoknak szentelő tanító néni, Rózsika számára ez a tanévzáró kicsit fájdalmas lehetett. „ Utoljára vagyok itt, Veletek, mint tanító néni! „- olvastam ki a rendkívül csinos, a gyermekek szeretete arcát üdévé varázsoló nyugdíjba vonuló Rózsika néni szeméből.
Keze alatt több száz kisdiák tanulta meg a betűvetés és számolás fortélyait, megadva ezzel az alapot a későbbi tanulmányi sikerekhez. Rózsika a tehetségeket is szeretettel gondozta, sok diákja szerepelt szépen rangos tanulmányi versenyeken. Szigorú, régi vágású, ám mégis szívében mindig hatalmas szeretettel dolgozó, humánus tanárt búcsúztatott most el a helyi pedagógus társadalom.
Rózsika néninek ezúton is kívánok pedagógus társai, volt tanítványai, és Abony város lakossága nevében boldog nyugdíjas éveket, bízva abban, hogy látjuk még Őt az iskolában!
LŐVE