Az Abonyi Lajos Művelődési Ház zenés-táncos szakköreként működő Bihari Gyerekszínháza 2012-ben mutatta be A dzsungel könyve című musicalt, amely óriási sikerrel debütált Abony színpadán. A lelkesedés nem hagyott alább. 2013-ban még több gyermek, és a Bihari Színkör felnőtt színészeinek közreműködésével újabb csoda született meg Charles Dickens világhírű regényén alapuló Oliver!-ével. A mérce megemelkedett. A kérdés az volt, hogy mivel lehetne túlszárnyalni a teljesítményt.
2013 nyarán született meg az ötlet Bakos Melinda jóvoltából, hogy az Aladdin című mesét vigye következőnek a színpadra a társulat, amely óriási kihívást jelentett valamennyi tagnak. Az első probléma a szövegkönyv volt, ugyanis ezt a történetet Magyarországon még nem mutatták be színházi berkekben. A következő gond a történet bizonyos elemeiből fakadó látványvilág megalkotása volt: óriási, keleties hangulatú díszletek, pazar ruhaköltemények, nem hétköznapi kellékek! Szerettük volna megmutatni a mese valamennyi részletét: egy valódi kincses barlangot, a szultáni palotát! Aki látta a 2014. június 13–15-én bemutatott darabot, az meggyőződhetett róla, hogy egy valódi álom vált valóra. A nagyon jól ismert történetnek szinte valamennyi szereplője életre kelt az abonyi színházterem deszkáin. A darab a dramaturgiai változtatások, kiegészítések miatt olyan fordulatokkal gazdagodott, hogy azoknak is volt meglepetésben részük, akik kívülről fújták Aladdin kalandjait. Az Oscar-díjas „Egy új élmény”, vagy az „Ezeregy éj” és a „Hipp-hopp” mellett egy magyarul eddig még nem hallott, de a hivatalos filmzene közt is szereplő dalt hallhatott a közönség a „Proud of your boy” címmel.
A Bihari Színkör a 2011-es Pinokkióval kezdett el újra foglalkozni a mesékkel a 2003-as János vitéz 8 évnyi kihagyása után, az Aladdin & Jafar című produkció azonban túlszárnyalta az eddigi darabokat. Hasonlóan monumentálisra sikerült, mint a Csárdáskirálynő, a története összetettebb, mint a Pinokkiónak, az Oliver!-nél sokkalta vidámabb, és bár A dzsungel könyve karakterei is színes figurák voltak, ennek a darabnak a szereplői ízig-vérig mesebeli lények, akik nagyon szórakoztatóra sikerültek: a jók és gonoszok egyaránt. Az Aladdin & Jafarral egy igazi családi szórakozás valósulhatott meg. Kicsik és nagyok egyszerre izgulhattak, és mindenki megtalálhatta a színdarabban a szívéhez legkedvesebbet: romantikát, kalandot, humort, mesés dalokat, szövevényes, csavaros történetet. Miről is szólt?
A mesebeli Agrabah városában tengeti szegény életét a tisztaszívű Aladdin (Szabó Benedek), aki egy váratlan találkozás során beleszeret a Szultán (Knerczer Ákos) gyönyörű és szabadságra vágyó lányába, Jázminba (Nagyhajú Boglárka). A lehetetlennek tűnő szerelemnek úgy tűnik gátat szab a származás, azonban Aladdin egy fondorlatos cselszövés után megleli a Kincses barlang csodalámpását. A mágikus tárgyból előbukkanó izgága és jóságos Dzsinni (Balogh Tamás Zsolt) sorra teljesíti a fiú kívánságait, aki önmagát hercegnek adja ki, hogy elnyerje Jázmin kezét, azonban a gonosz udvari varázslónak, Jafarnak (Jandácsik Pál) is fáj a foga a lámpás hatalmára, ezért csatlósai, Iago (Török Anna Borbála) és Serafin (Németh Eszter) segítségével ördögi tervet forral Aladdin ellen.
A mese egyes elemeit úgy tűnt először, hogy lehetetlen megvalósítani, azonban Jébert József (Öcsi) fantasztikus és monumentális díszletet tervezett, amelyen az építők (Debreczeni Márk, Veres Ferenc, Guti Tivadar, Szabó Dávid, Takács Dániel, Bontovics János) éjjel-nappal dolgoztak, miközben majd 6 órányi munkával Debreczeniné Hegedűs Ágnes, Szuda Kata és Nagy Lilla a vászonra festették a piaci jelenetek hátteréül szolgáló agrabah-i palotát. Balassi Jenőné és Csendes Tibor nagyon kitettek magukért. Az égő szemű, füstölgő szájú, tigris fejet formáló Kincses barlang már az első percekben bemutatkozott a darabban, a produkció izgalmas fináléjában pedig Jafar valóban átalakult egy hatalmas szörny-kobrává. A részletesen kidolgozott játéktérbe tökéletesen olvadtak bele Rátótiné Madarász Ildikó csodás jelmezei, hiszen a főszereplők mellett a legkisebb statiszták is egytől egyig egyedi ruhakölteményekben hajolhattak meg a közönség előtt. Millye Attila fővilágosítóként hol szerelmes, hol hátborzongató atmoszférát teremtett a fényekkel. A legfőbb érdem azonban minden kétséget kizáróan a gyerekeké, akik nagyon jól birkóztak meg az ikonikus figurák szerepeltetésével. Szabó Benedek és Nagyhajú Boglárka fülbemászóan „suhantak el szőnyegükkel” az ókori világ csodái előtt, a showt azonban Balogh Tamás Zsolt lopta el, aki csupa szívvel és szenvedéllyel bújt a teátrális szellem kék bőrébe. Ez azért is nagy teljesítmény, mert az eredeti mese Dzsinnije verbális, illetve vizuális poénjaival, karizmatikus átalakulásaival vált a rajzfilmes kánon egyik legfergetegesebb karakterévé, Balogh Tamás Zsolt viszont kiemelkedő színpadi jelenlétével és energiájával megoldotta a figura jellegéből adódó nehézségeket, és olyan „Jóbarát”-ot hozott össze mindenkinek, amelyre méltán büszkék lehetünk.
Az abonyi színjátszásnak múltja van. Az abonyi színjátszás él, és élni is fog. Bízunk benne, hogy még számos más darabbal ajándékozhatjuk meg a nagyérdeműt. A csoda azonban nem csupán a darabban rejlik, hanem a hátterében is, hiszen rengeteg kreatív és tehetséges ember áldozatos, kemény és összehangolt munkája rejlik benne. Valószínűleg fentről, a nagy színpadról a Bihari Színkör egykori vezető rendezője, a 2013-ban elhunyt Csúti Gyula bácsi most büszkén mosolyog, hiszen alázatos munkája során egy nagyszerű, művészi adakozásra érzékeny generációt alapozott meg. Bakos Melinda rendezésével az Aladdin & Jafar olyan munka lett, amelyre a „nagy abonyi elődök” is büszkék lehetnek, és reméljük, hogy a közönségnek is egy maradandó élményt adtunk. „Egy új élményt”, amely során az örök igazság került kifejezésre: a jó győzedelmeskedik a sötétség erői felett, mert az igazi varázslat nem csodalámpásokban rejlik, hanem az emberek szívében.
Jandácsik Pál