Hazafelé jövet, az utcánkban kaptam lencsevégre őkelmét, ezt a varázslatos szépségű felhőt, ahogy terebélyesen, hívogatóan mosolygott rám fentről. Most megmutatom Önöknek, és azt is, hogy miért ilyenek a nyári felhők a szakirodalom szerint. Vadásszanak Önök is felhőkre, a képet küldjék el nekem ide: szerkesztoseg@miabonyunk.hu
Nyáron gyakran erõs felmelegedéshez magas vízgõztartalom társul. Ekkor szélcsendes idõben erõs verejtékezés lép fel, de a keletkezett verejték nem tud elpárologni, emiatt nem hûl a test. Hamarosan hõfölösleg, hõpangás lép fel, a teljesítõképesség romlik. Ez a veszély fõként a nagyobb testû vagy idõsebb túratársaknál áll fent. A rosszullétet követheti esetleg vörösájulás vagy hõguta. Ilyenkor a teendõnk, hogy minél jobban hûtsük a testet. Párás, fülledt, meleg idõben, ha a látástávolság nem túl jó, erre mindenképpen oda kell figyelni.
Gomolyos szerkezetû felhõk:
A gomolyfelhõ legegyszerûbben úgy alakul ki, hogy a felszín egyenetlen melegedése folytán a környezeténél melegebb (kisebb sûrûségû) levegõ felemelkedik, kisebb nyomáson kitágul és lehûl, majd a telítési szintet elérve kicsapódik a nedvességtartalma. Minél melegebb a feláramló levegõ hõmérséklete a környezetéhez képest annál intenzívebb a feláramlás, fejlettebbek felhõk. A madarak és a vitorlázórepülõk ezeket a feláramlási területeket szeretik kihasználni. Gomolyfelhõk azonban nemcsak helyi felmelegedés hatására alakulhatnak ki, hanem frontokhoz kapcsolódó emelés hatására is. A gomolyos felhõk a nyári félévben a gyakoribbak, jelentõs mennyiségû, intenzív záporszerû csapadék hullhat belõlük, elõfordulhat zivatar, jégesõ, felhõszakadás.