Még Gajdos István polgármestersége idején, településünkön gyakorta foglalkoztatott szobrászművész volt Blaskó Sándor, akinek műremekei díszítik a Katolikus Templom melletti úgynevezett Millenniumi Emlékparkot, ahol a városi megemlékezéseket tartják, immár hagyományosan. Az ő munkái a Városkapun látható kőszobrok is, de az I. Világháborús emlékmű tetején lévő díszt is ő álmodta kőbe. A főút melletti Krisztus szobrot ő újította fel. Szép, értékes alkotásai ellenére sajnos az utóbbi években nem kapott újabb megrendelést Abonyban. A faszobrok állaga a parkban kezd kivetni valót hagyni maga után, különösen Rákóczi szorulna renoválásra, faanyag védelemre, mely a legjobban látható helyen, a park külső részén áll és a Városkapu felé tekint. Képgaléria Blaskó Sándor alkotásairól IDE kattintva
Lapinformációink szerint a művész már felajánlotta az állagvédelmet, felújítást, de sajnos nem élt vele a település. Ennek ellenére véleményem szerint ideje lenne mindennek, hiszen a fa sajnos, megfelelő karbantartás hiányában nem örök. Magyarul: Blaskó Sándor szobrai ennél jóval többet érdemelnének. Azt gondolom, hogy Blaskó Sándor is…. A szomszédos Törtelen nagy szeretettel foglalkoztatják Blaskó Sándort, több köztéri műalkotás díszíti már a települést. Hamarosan újabb Blaskó szoborral gyarapodik majd a falu.
Blaskó Sándor 2013-ban rangos szakmai elismerésben részesült. A www.ammm-gubcsi.hu a következőképpen számol be minderről:
A Közép-Magyarországi Prima Gálán A Magyar Művészetért Díjat vette át Blaskó Sándor szobrászművész, Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesült Dévai Nagy Kamilla és Magyaródy Szabolcs.
MM-díj Blaskó Sándor:
Az 1963-ban Vácon született Blaskó Sándor 1985-90 között végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán, mestere Kő Pál volt. Kedvenc anyaga a fa és az agyag, műveinek többsége festett kerámia illetve nagyobb méretű faszobor. A magyar mondavilágból és a keresztény mitológiából meríti ihletéseit. Cegléd és könyéke köztereit egyre több Blaskó Sándor-szobor díszíti. Jellegzetesek, könnyen felismerhetőek Blaskó Sándor művei, hiszen első pillantásra olyanok, mintha nem e korból származnának. Szellemiségében az alma nem esik messze a fájától, hiszen egyik ceglédi kiállításán a tárlat megnyitóján a művész lánya, Blaskó Kata énekelt egy archaikus népi Mária-himnuszt, apjához hasonló ihletettséggel.
Számára az a legfontosabb, hogy a kiállítás látogatói ne pusztán a munkák szépségében gyönyörködjenek, hanem megértsék azt a mondanivalót, amit általuk közölni szeretne, és hogy ez a mondanivaló mindig örökérvényű és egyetemes kíván lenni. Tőle idézzük: „Szobrászatomban az eredendő tiszta művészetre törekszem. Az ősi magyar hitvilágot igyekszem megérteni s képileg pontosan kifejezni.”
Egy-egy mondat néhány szobráról:
-Árpád vezér: „A lelkünkben élő Árpád fejedelem ábrázolása egy földből kinövő Fényoszlop mely Életfába vált át.”
-Millenniumi Szoborpark: mivel Blaskó Sándor az ősi magyar hitvilágot igyekszik megérteni és képi nyelvezetre átültetni, a Szoborpark szobrai megemlékeznek a honfoglalásról, II. Rákóczi Ferencről, Mohácsról, az aradi vértanúkról, Trianonról és 1956-ról.
-Megtartó fénykereszt: „Az alkotó hitvallása szerint azért oly szép ez a világ, mert a szive Magyarország.”
Lőrinczy Veronika