Tisztelt Megemlékezők!
165 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Aradon az 1848-49-es szabadságharc 13 volt katonai vezetőjét. Emlékezzünk hát ma a tragikus őszre, a magyarok szabadságküzdelmének elfojtására és a „törvényes forradalom” utáni megtorlásra. A magyar kormány 2001-ben nyilvánította országos gyásznappá.
A magyar történelem gyásznapjai közt ez az egyik legismertebb. A tatárokkal vívott muhi csata április 12-i dátuma nem közkeletű, de a mohácsi vész napja, augusztus 29-e sem sokkal ismertebb. Az augusztus 13-i világosi fegyverletételnél is jobban emlékezünk Aradra, mert e város szimbólum lett, a hősi küzdelem utáni megtorlás emléknapja.
Ma nem annyira a harag, mint a dac és mindenekfelett a mártíroknak kijáró tisztelet kifejezője. Haláluk szimbóluma annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak is, amelyet a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlensége megteremtéséért, társadalmi haladásáért. Emléke nem lesújt vagy megfélemlít, hanem bátorít, ösztönöz.
Képgaléria IDE kattintva
1849 januárjában az Európán átzúgó forradalmak már mind elültek. Egyedül a magyar tartotta magát, s még hátra voltak diadalai - mielőtt ő is elcsendesült. Az a hősies katonai teljesítmény, amelyet a magyarság akkor felmutatott, valóságos rokonszenvet váltott ki Európa, sőt Amerika szerte, rokonszenvet mely táplálta a nemzet reményeit, hogy egy kedvező fordulat alkalmával egyszer véglegesen kivívhatja a függetlenségét.
Petőfi szinte az utolsó percéig nem adta fel a reményt, a legkilátástalanabb helyzetben sem szűnt meg költeményeivel bizakodást önteni a honvédekbe és a nemzetbe.
A szabadságharc egyik katonai csúcspontja Buda várának ostroma volt. A magyar seregek valóban nem bírtak a túlerővel. a túlerő 3-szoros. Végül nemzetközi összefogással leverték a szabadságharcot. 1849. augusztus 13-án a magyar seregek Görgey vezetésével Világosnál letették a fegyvert.
A világosi fegyverletétel után sötétbe borult Magyarország. Akit bűnösnek tartottak, Haynau legyilkoltatta. A börtönök megteltek. A tiszteket lefokozták, közlegényként az osztrák hadseregbe sorozták, megalázó beosztásukban éveket töltöttek.
A háborúk régi törvénye, hogy a győztes – ha meg nem ölte – foglyul ejtette a veszteseket. De egy fegyverét le tévő hadsereg vezetőit komédiába illő „bírói” ítélettel lemészárolni, erre 1849. október 6-ig nem volt példa.
Ennek áldozataira emlékezünk a mai napon.
Magyarországon már korábban is hoztak halálos ítéleteket, hogy megfélemlítsék a szabadságharc résztvevőit és támogatóit.
Amikor a túlerő legyőzte a szabadság és a függetlenség ügyét, utána nem a nagylelkűség, a megbékélés politikája köszöntött be, ami békét hozhatott volna a lelkekbe, hanem a bosszú, a megtorlás, a megfélemlítés politikája.
1849. augusztus 25-én Haynau, az osztrák hóhér százával írta alá az ítéleteket:
kire halált mért ki, kire súlyos, sokéves várfogságot.
RÉSZLET HAYNAU LEVELÉBŐL:
,, ...a lázadó vezéreket fel fogom köttetni, és minden tisztet, aki a forradalmárok
szolgálatában állt, agyon fogok lövetni. Gyökerestül kiirtom a gazt, és egész
Európának példát fogok mutatni, hogyan kell bánni a lázadókkal, és hogyan kell
a rendet, nyugalmat és békességet egy évszázadra biztosítani.
Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek
agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód, intő
példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak."
A megtorlás csúcspontját október 6-ára időzítette. Egy évvel korábban ugyanis Bécsben forradalom tört ki, melyért a magyarokat tették felelőssé.
A hadbíróság 1849. szeptember 26-án meghozta a döntést. Felségsértés címén 9 tábornokot kötél általi halálra, 4-et golyó általi halálra ítélt. Az ítélet végrehajtását október 6-ára, a bécsi forradalom évfordulójára tűzték ki.
1849. október 5-e, Pest:
Hideg, goromba szél fúj. Az udvaron és a kapuk előtt kettőzött őrség. Szigorú készültség, a parancs, hogy holnap kivégeznek egy szakállas magyar főlázadót, egy grófot.
Ez Gróf Batthyány Lajos 43 éves. Az első magyar miniszterelnök. Az 1848-iki törvény szentesítésekor ő alakítja meg a kormányt. De mielőtt harcra került volna a sor, egész lélekkel a békét munkálja és mégis halálra ítélte Haynau.
Batthyány előző éjjel a hozzá becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, és bár életét megmentették, nem lehetett felakasztani.
A helyi parancsnok saját hatáskörében,, porra és golyóra" változtatta az ítéletet, ami miatt később Haynau idegrohamot kapott.
Batthyány nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet a katonáknak.
Utolsó szavai három nyelven hangzottak el: ,, ÉLJEN A HAZA!"
A honvéd tábornokok emelt fővel áldozták életüket a hazánkért.
Különös lelkierőre és hitre vall az, ahogyan a kivégzésre váró vértanúk utolsó éjszakájukat töltötték celláikban. Természetesen mindenki írt búcsúlevelet feleségének vagy a hozzátartozójának.
A legfiatalabb 30 éves, a legidősebb 57 éves volt.
Az ítéletet a következő sorrendben hajtották végre rajtuk:
A 4 tábornokot a hajnali órákban vezették az aradi vár sáncárkába.
A vértanúságuk előtt valamennyien hitet tettek utolsó szavaikkal hazaszeretetükről.
Lázár Vilmos: 34 éves ezredes. Az volt a szerepe, hogy szervezze a folytonosan gyülekező honvéd csapatokat, s küldje a harctérre. Nagydolog volt ez, főként mikor már a küzdelem kétessé lett. A vége felé a harctérre siet, mert látja, hogy minden erőre szükség van.
„ Én mártír vagyok és ártatlanul halok meg!”
Dessewffy Arisztid: 47 éves honvéd tábornok. Igazi magyar huszár. Soha meg nem hátrált, mindig csak előre ment és mindig győzött. Számos nagy csatában az ő merész támadása juttatta győzelemre zászlónkat. Görgey seregében szolgált, de a fegyvert lerakni nem akarta.
„Tiszta a lelkiismeretem!”
Kiss Ernő: 49 éves honvéd tábornok. Dúsgazdag főúr. Az osztrákoknál szolgált, onnét csapott át a magyar zászló alá. A Bánátban a rácok ellen vívott harcai szép fegyvertények. Dicsőséges katonai erényeiért kegyetlen mártírhalállal lakolt.
„Szegény hazám! Isten büntesse meg hóhérainkat!”
Schweidel József: 53 éves honvéd tábornok. Bécsben teljesít a császáriaknál katonai szolgálatot, mikor a szabadságharc kitör. Azonnal siet a magyar ügy védelmére. Számos csatában vesz részt. Budavár bevétele után ő lett Pest katonai főparancsnoka.
„Eskümhöz és nemzetemhez hű maradtam!”
A sortüzek eldördülése után a holttesteiket ott helyben, a sáncárokban földelték el.
A bitófa által kivégzettek:
Poeltenberg Ernő: 36 éves honvéd tábornok. Haláltusája hosszú és szörnyű volt.
Az osztrák hadseregből jött át. Lelkes katona, soha nem hátrál, mindig győz. Szinte legendás alakja a mi nagy küzdelmeinknek. És gyönyörű hőstettei örök emlékezetűvé tették nevét. A híres Sándor huszárezred élén fényes, nagyszerű diadalokat aratott.
„Szép küldöttség megy az Istenhez a magyarok ügyét képviselni!”
Török Ignác: 54 éves honvéd tábornok. Azért szenvedett a 13-al vértanúhalált, mert Komárom várat úgy megerősítette, hogy az osztrák azt bevenni nem tudta. Kossuth vele akarta Szegedet is megerősíttetni, de jött a temesvári vesztett csata híre, mely a szabadságharcban utolsó volt. Szívrohamot kapott mielőtt a hóhér végezhetett volna vele.
„Amit lehet, megtettem!”
Lahner György: 54 éves honvéd tábornok. Csodálkozva kérdezheti az utókor, honnét vették a szabadságharcban a hadiszereket, hiszen Ausztria azonnal elzárta a határt. Lahner működtette a nagyváradi és a többi fegyvergyárakat. Egy csomó ágyút az osztrákoktól vettünk el. Aznap volt az 54. születésnapja.
„Jellemző, hogy Önök ilyen látványban gyönyörködnek!”
Ezután következett a halkan imádkozó Knézich Károly:41 éves honvéd tábornok. Horvát származású, de az igazságos magyar ügy lelkes híve. Damjanichcsal együttműködött. Mikor a komáromi várat elvettük az osztráktól, ő nyomult be elsőnek. A végső küzdelemnél a sereg élére áll.
„Lelkemben egy jobb kor utáni vágy ébredt fel!”
Nagy Sándor József: 45 éves. Hős tábornok volt. Nem politizált, de engedelmeskedett Kossuthnak. Lelkes híve végsőkig a nemzeti ügynek. Nagyszerű diadaloknak volt a tényezője, főként Budavár visszavételénél.
„Éljen a haza!”
Gróf Leiningen-Westerburg Károly: 30 éves honvéd tábornok. Dicső tábornok, majd minden nagy csatában részt vett. Az angol királyi házzal vérszerinti rokonságban volt, verte az osztrákot, de még az oroszokon is győzelmet aratott a gesztelyi csatában. Sokat szenvedett mire meghalt, mivel nagyon magas ember volt.
„Isten veletek bajtársak!”
Őt Aulich Lajos 57 éves honvéd tábornok követte. Számtalan csatában fényes győzelemre vezette a lelkes honvédsereget, nevéhez dicsőség fűződik. A harcok végén hadügyminisztere lesz Kossuthnak.
„A lelkiismeretem tiszta!”
Damjanich János. 45 éves, honvéd tábornok. Vitéz tábornoka a szabadságharcnak. Rettenthetetlen és bátor. Szerbek és osztrákok réme, a híres vörös sapkások vezére. Számos dicső fegyvertény fűződik nevéhez. Hősiességének díja: vértanúhalál az aradi vesztőhelyen. Betegen hurcolják bitó alá a rettenthetetlen hőst, a hóhér nem tudta felakasztani, mert 190 centijével földig ért a lába a bitófán, ezért meg kellett fojtania.
„Azt gondoltam, én leszek az utolsó, holott a harcban mindenütt én voltam az első!”
Gróf Vécsey Károly 40 éves honvéd tábornok. Katona gyermekkora óta, a császári sereg dísze, virága. Hogy mily hős, mily rettenthetetlen bátor tábornoka volt a szabadságharc ügyének, misem bizonyítja jobban, minthogy a tizenhárom vértanú utolsója lett. Büntetésből végig kellett néznie hős társai vesztét. Így rendelte el Haynau. S, mivel élő bajtársa nem volt, akitől elbúcsúzhatott volna, a halott Damjanich kezét csókolta meg.
„Amit tettem, katonai, emberi kötelességem volt!”
A holttesteket elrettentés képpen estig még az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett.
A szabadságharc bukása után a teljes terror jegyében a vértanúkról említést sem lehet tenni. Illegálisan annál többet beszéltek róla.
Említést érdemelnek azok az emberek is, akik Aradon szenvedtek később mártíromságot Kazinczy Ferenc fia Kazinczy Lajos ezredes is. Valamint: Lenkey János 39 éves. A szabadságharc kitörésének hírére hazaszökött Galíciából, hozta magával a parancsnoksága alatt álló huszárszázadot. Dicsőn küzdött, számos csatában vett részt. Végére elméje elborult a csapások miatt.
Csányi László 59 éves. Az egész küzdelem alatt nagy szerepet tölt be, kormánybiztos, tejhatalmú intéző sok mindenben. Aradig kíséri Kossuthot, ő adja neki azt a tanácsot, hogy Görgey kezébe helyezze a haza sorsát, amit meg is tettek, átadták neki a kormány hatalmát, hogy legyen diktátor. S mégis felakasztották.
Br. Perényi Zsigmond 66 éves. A főrendiház elnöke. Kossuth tántoríthatatlan híve. Debrecenben ő terjesztette elő a főrendiháznak a függetlenségi nyilatkozatot s így lett az törvényerejűvé akkor, amikor a főrendiház is elfogadta. Kivégezték érte.
Emlékezünk a mai napon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc abonyi kötődésű hőseire is.
Gyulai Gaál Miklós honvéd tábornokra, akit 20 évi várbörtönre ítéltek.
Gyulai Gaál Miklós: (1799-1854)
A zalai Szegváron született 1799-ben, birtokos nemesi családban. Katonai pályáját 1818-ban kezdte. A szabadságharc idején önkéntesként jelentkezett a honvédségbe. Perczel Mór tábornok vezérkari főnökeként a Muraközben aratta első győzelmét.
1849. elején, Arad környékén harcolt sikeresen. A világosi fegyverletétel után Gyulai Gaál Miklós is bujkálni kényszerült. Zalában tartóztatták le a császári katonák.
Az aradi várbíróság előbb kötél, majd az ítéletet 20 év várfogságra változtatta. Gyulai Gaál Miklóst betegen börtönözték be Aradon, majd 2 év múlva Pestre hurcolták, ahol a rabkórházban meghalt. 55 éves volt.
Halála után felesége kívánságára Abonyba hozták, aki néhány éve már itt lakott.
A tábornokot az abonyi Nagytemetőben temették el.
Az aradi fogsága alatt megírta visszaemlékezését a magyar forradalom és szabadságharcról.
Emlékezzünk:
Forró Elekre aki, Angyaloson született 1813-ban és Abonyban hunyt el 1893.január 25-én.
Honvéd ezredesként szolgált a szabadságharc idején.
Pályája elején gránátos hadapród, 1839-től a II.Székely huszárezrednél szolgált, mint főhadnagy. Híres lovas és vívó volt, számos párbajban szerepelt. 1848-ban a honvéd hadsereg ezredese lett. Bem alatt Segesvár, majd Déva elfoglalásával tűnt ki. Petőfinek s költészetének lelkes híve volt. A fegyverletétel után elfogták és hatévi várfogságra ítélték. 1851-ben ő is kegyelmet kapott. Ettől kezdve Abonyban élt.
Antos János honvéd alezredes 1819.július 25-én született Rétyen és Abonyban halt meg 1906.november 20-án. Az Antos család tősgyökeres székely család Rétyről, amely többszázados múltra tekint vissza és sok jeles és érdemes férfiút adott a hazának.
A szabadságharc során a rendfenntartó csapatok parancsnoka volt a zalatnai kincstári uradalomban. 1848 augusztusában részt vett a délvidéki Jellasics elleni harcokban. Októberben zászlajával csatlakozott a honvédséghez, a 26. honvéd zászlóaljhoz beosztott táborkari századosként. Harcolt Szenttamásnál, Kápolnánál, Isaszegnél, Tápióbicskénél, illetve a Váci ütközetben is. Budavár ostroma után őrnagy, majd alezredes lesz. Világosnál ő adta át az I. hadtest fegyvereit és felszerelését az oroszoknak. Aradon 6 évi várfogságra ítélik, ahonnan 1851-ben kegyelemmel szabadul.
Nevüket iskola és egy-egy utca őrzi Abonyban.
Emlékezünk az abonyi közhonvédekre! Ne feledkezzünk meg az abonyi önkéntesekről, akik Kossuth Lajos szavára több mint 100-an indultak a haza védelmére.
Tisztelt Abonyiak!
A honvéd tábornokok méltósággal viselték sorsukat. Nem könyörögtek kegyelemért.
Micsoda hatalma, ereje volt ezeknek a hősöknek, ennek a 14 honvéd főtisztnek, bátor férfinak, hős katonának, igaz embernek, ha ennyire rettegett, félt tőlük egy egész birodalom, hogy csak az ő igazságtalan elpusztításukkal érezhették magukat biztonságban kicsiny nemzetünk elnyomói.
Ezen a napon emlékezzünk mi is az Aradon kivégzettek, hősi halált halt tábornokaira, akik a magyar szabadságért haltak meg.
„Őszi napok csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet,
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
0 Hozzászólás
