Az internetszolgáltatás díja nem tartalmaz extraprofitot, amely fedezné az internetadó miatt felmerülő pluszterhet, így a szolgáltatás díja elkerülhetetlenül emelkedni fog, ami a lakosság által fizetendő számlákra is kihat. A kormány kedden délután jelentette be, hogy gigabájtonként 150 forintos adót kell majd fizetni az internetezés után. Mint azt kiszámoltuk, ez még akkor is életszerűtlen terhet jelent, ha az adófizetésnek lesz felső korlátja – de ez egyelőre csak egy sajtóinformáció, hivatalosan továbbra is 150 forint/GB mértékkel tervez a kormány.

HVG cikk folytatása ITT

Farkas Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese és ifjúsági tagozatának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján dilettánsnak, irreálisnak és múltba nézőnek minősítette a javaslatot és azt kérte: a kormány hosszú távon mondjon le róla.
    Azt mondta: azon logika mentén, hogy a kommunikációban az internet is teret nyert, a személyes beszélgetéseket is meg lehet adóztatni. Az internetalapú telefonálás megnövekedését pedig annak tulajdonította, hogy sokan elhagyták az országot.

    A jobbikos politikus kettős adóztatásnak minősítette, hogy az adó a fel- és letöltésre is vonatkozna, azaz két felhasználót is fizetésre köteleznének ugyanazon folyamat miatt. A negatív hatások között említette azt is, hogy megszűnne az - egyre több helyen bevezetett - ingyenes wifi, mert a felhasználók itt végeznék a magas adatforgalommal járó tevékenységeiket, s ezt a szolgáltatást nyújtó helyek, például művelődési házak nem tudnák finanszírozni.

    Farkas Gergely szerint a javaslat nem ad választ arra sem, hogy internetes vírus által okozott magas adatforgalom esetén kinek kellene rendeznie az adót. Egy gépfeltörés akár több 100 ezer forint adatforgalmi kárt okozhat - tette hozzá.
    Bírálta azt is, hogy eredetileg a szolgáltatók adóztatásáról volt szó, míg most a felhasználásra vonatkoztatják a kötelezettséget.
    A frakcióvezető-helyettes irreálisnak nevezte az adó mértékét, jelezve, hogy a kormány a rezsicsökkentést többszörösen visszavenné, s a szolgáltatók is a felhasználókra hárítanák a forgalommérés, az auditálás költségeit.
    Farkas Gergely kitért arra is, hogy az internetadó bevezetésével munkahelyek 10 ezrei szűnnének meg a support vállalatoknál, szerverparkot üzemeltetőknél, s Magyarország gazdasági versenyhátrányba kerülne más országokkal szemben. Emellett egyfajta cenzúraként is hivatkozott az adóra, utalva arra, hogy egyre többen az interneten keresztül tájékozódnak, így az ő lehetőségeik korlátozódnának.
    Azt is hangoztatta: a korszerűtlen intézkedés helyett inkább támogatni kellene a távoktatást, távmunkát és az elektronikus közigazgatást, és minél több embernek biztosítani az alapszintű internet hozzáférést.
    Egyúttal köpönyegforgatásnak tartotta, hogy 2008-ban a fideszes Nyitrai Zsolt ellenzéki politikusként hasonló tervek ellen emelt szót és a digitális szakadék mélyülésétől tartott. Farkas Gergely szerint az akkori indokok ma is helytállók.
 

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.