1956 október 23 üzenete - egy kis történelem
Október 23 minden magyar szívében a szabadságvágynak az elnyomás elutasításának és a demokráciáért való hősies küzdelemnek a napja. Ugyanis 1956 október 23-án a budapesti Bem téren a szovjet megszállást és diktatúrát tovább már nem tűrő hazafiak – egyetemisták, értelmiségiek, munkások – több tízezres tömege forradalmat és szabadságharcot hirdetett! Aznap összefogott a nemzet és közösen mondott nemet a diktatúrára, az ÁVH rémuralmára és az idegen elnyomásra.
Október 23-án a rádió elfoglalásakor, majd este a parlament előtt - kétszázezres tömeg részvételével – a nép változást követelt. Bár két nappal később, - ugyancsak a parlamentnél - az ÁVH gyilkos sortűzzel válaszolt a népakaratra, a száz áldozatot követelő mészárlás csak még nagyobbra növelte a harag és elszántság lángját a szívekben! Végül október 28-án a kommunista vezetés kénytelen volt meghátrálni és engedni a forradalmi követeléseknek. Hazánk a korábbi reformer miniszterelnök, Nagy Imre vezetésével felszámolta a diktatúrát és az ÁVH rémuralmát, bevezette a többpárt rendszert és áttért a demokráciára. Amikor pedig sikerült elérni azt is, hogy az oroszok ígéretet tegyenek a kivonulásra, úgy tűnt valóban győzött a forradalom. Nagy Imre november elsején bejelentette, hogy Magyarország semleges, független, demokratikus állam lett, és kilépett a Varsói Szerződésből.
Folytatás IDE kattintva
Varga Mihály: a rendszert az egész magyar nép söpörte el
Budapest, 2014. október 22., szerda (MTI) - Az 1956-os forradalom a magyar nemzeti önbecsülés, az egymásra találás példájává vált, hiszen a rendszert az egész magyar nép söpörte el - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten, a III. kerületi önkormányzat ünnepi megemlékezésén szerdán.
Varga Mihály a városrész parlamenti képviselőjeként a Szent Péter és Pál főplébánia-templom első világháborús emlékművénél tartott ünnepi beszédében azt mondta: 58 éve annak, hogy Magyarország bilincsbe vert, megalázott népe felemelte szavát a szabadságért. "A szabadságharcosok a lehetetlennel küzdve, életük árán is elmondták, hogy nem hagyjuk megtörni magyarságunkat, nem engedünk a fenyegetésnek, és nem adjuk szabadságunkat” - fogalmazott a miniszter.
A pesti srácok megértették, a nemzet puszta megmaradása a tét - folytatta, hozzátéve: ebben a közös vágyban, értékrendben és hitben vált a forradalom a magyar nemzeti önbecsülés, az egymásra találás példájává. A rendszert az egész magyar nép söpörte el - emelte ki.
A politikus kijelentette: a kivágott közepű nemzeti lobogó még ma is több üzenetet hordoz számunkra, mint bármilyen más jelkép; az elnyomás, a nagyhatalmi kényszer elleni tiltakozás és a szabadság üzenetét, egy igaz ügyért bátran kiálló nemzet akaratát. "Megdöbbentő történetek maradtak ránk harcoló gyerekekről, akik sorsa előtt ma is értetlenül állunk, akik élet-halál harcot játszottak, és játszva adták vissza nekünk azt, amelyet már örökre elveszettnek hittünk: nemzeti önbecsülésünket" - hangsúlyozta.
Varga Mihály felidézte azt a fényképet, amely a budapesti sortűz áldozataiért égő mécsesek mellé csupa nagybetűvel írt feliratot örökít meg: "Ígérjük, hogy nem haltatok meg hiába". A miniszter szerint nemcsak a fénykép őrzi az ígéretet, hanem máig hordozza lelkében minden magyar. "Tudjuk azt is: beteljesíteni csak akkor tudjuk, ha összetartó, szabad és független nemzetként élünk" - tette hozzá.
A miniszter kitért arra: a magyar kormány a gazdasági válsággal kapcsolatban az elmúlt években is ki merte mondani, hogy a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi pénzvilág sem tehet meg bármit Magyarországon. Olyan döntéseket hoztak, amelyekhez senki mástól, csak a magyar emberektől kértek és kaptak felhatalmazást - fogalmazott, úgy folytatva: sikerrel pedig azért jártak, mert tudták, hogy vissza kell adniuk a magyarság, a családok és a munka becsületét.
A tárcavezető szavait azzal zárta: meggyőződése, hogy Magyarország, a kormány és a magyar emberek által vállalt értékek ma is megfelelnek 1956 októbere gondolatainak. "Ma sem törekszünk másra, mint hogy a magunk értékeit követve legyünk szabad, önálló és emelkedett nemzet" - fogalmazott Varga Mihály.
Tóbiás: ma is küzdeni kell a szabadságért
Kaposvár, 2014. október 22., szerda (MTI) - Az MSZP elnöke szerint ma is küzdeni kell a szabadságért. Tóbiás József erről az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulójának előestéjén, szerdán beszélt Kaposváron.
Nagy Imre küzdeni akart egy független szabad, biztonságos Magyarországért - hangoztatta a szocialista párt elnöke a forradalom mártír miniszterelnökének szülővárosában tartott megemlékezésen, hangsúlyozva: számunkra példa értékű, amit 1956 üzen, Nagy Imre mártír miniszterelnök sorsa, gondolkodása, hite Magyarországban.
Tóbiás József szerint sokan sokféleképpen akarják azokat a heteket, hónapokat megítélni, ki-ki szája íze szerint igyekszik a jelen politikai magatartását visszaigazolni azokkal az időkkel, de kevesen merik elmondani, hogy ma is küzdeni kell a szabadságért.
"1956 üzenete azt mondja: egy szűk kisebbség hoz létre egy politikai többséget (...) és nyolcmillió csendben van, nyolcmillió várja, hogy szabad, igazságos és biztonságos legyen az a világ, amelyben él, hogy legyen értelme 1956-nak" - fogalmazott az MSZP elnöke a néhai miniszterelnök szobránál, mintegy 150 résztvevő előtt mondott beszédében.
Nagy Imre a saját sorsáról hozott döntést - mondta Tóbiás József, majd kérdésként felvetve úgy folytatta: "kell-e nagyobb szabadság azért az eszményért, hogy mindazok, akik nem tehették meg, akik ma nincsenek itt köztünk, ők is várják, legyen egy közösség, legyen erős az a nemzet, amely nem osztható jobbra és balra, amelyben mindenki, aki boldogulni akar, az boldogulhat, és aki erre nem képes, azt nem kizárja, hanem felemeli az a nemzet".
Az ellenzéki párt elnöke szerint nem lehet egy országban sikerről, és nem lehet erőről beszélni, "ha négymillió ember magányos, ha négymillió ember nem érzi, hogy ő szabad, ha négymillió ember és gyermeke arra vágyik, hogy valakik merjék kimondani a nevükben, hogy bár ők ma szegények, és az ő sorsuk a csend, de vannak akik a nevükben szólnak".
Tóbiás József úgy vélekedett, vállalniuk kell "a csendes többség építését", mert Magyarországnak ez az érdeke. "Erős nemzet nem lesz nélkülünk, erős nemzetté válni általunk lehetséges" - tette hozzá.
Harangozó Gábor, az MSZP Somogy megyei elnöke 1956-ról szólva azt mondta: akik akkor harcoltak, nem azt nézték, kik és hányan állnak mellettük, hittek az igazukban. "Nekünk is ezt kell tennünk" - jegyezte meg, hozzátéve: következetesen ki kell állniuk az általuk képviselt értékek mellett, akkor is, ha kezdetben csak kevesen állnak melléjük.
Pintér Attila, az MSZP kaposvári elnöke szerint 1956 és Nagy Imre példája azt bizonyítja a mának, "minden időben vannak olyan emberek, akik az élre mernek állni, akik képesek megfogalmazni a tömegek félelemtől ki nem mondott érzéseit".
A Nagy Imréről néhány nappal korábban elnevezett téren tartott ünnepség előtt Tóbiás József és Harangozó Gábor a néhai miniszterelnök szülőházán lévő emléktáblánál helyeztek el koszorút, a rendezvény zárásaként pedig a kaposvári szervezet elnökével közösen koszorúzták meg Nagy Imre szobrát.
0 Hozzászólás
