Érdekességek a magyar tengerről rovat:
A Tó fekvése, jellemzői:
A Balaton Közép-és Nyugat-Európa legnagyobb tava, partvonalát négy megye határolja: Veszprém, Zala, Somogy és Fejér. A tó átlagos vízmélysége 3 méter (legmélyebb, 11-12 méteres részét a Tihanyi-félsziget csúcsánál találjuk), hossza 77 km, területe 600 km2, vízmennyisége 1800 millió m3. Középvízállás mellett a partvonal hossza 195 km. Legszélesebb Balatonfűzfő és Siófok-Sóstó között itt majdnem 17 km. Legkeskenyebb része, a Tihany-Szántód szoros közel 1 km-re szűkíti, két részre osztja felszínét. Vízutánpótlását a csapadék, a Zala folyó és az északi partvidék patakjai szolgáltatják, levezetését a Sió- csatorna oldja meg.
A vidék éghajlata:
A Balatoni nyár május végén kezdődik, a fagyosszentek elmúltával. Június elején gyakoriak az esőzések, a napi középhőmérséklet azonban már eléri a 20 fokot. A kánikula június végétől augusztus végéig tart, ebben az időszakban hatalmas zivatarok szokták felüdíteni a fülledt levegőt (éppen ezért a térségben már 65 éve viharjelző rendszer működik, ma már fényjelzés formájában: a partvonalon több ponton elhelyezett viharlámpák percenkénti 30 felvillanása az első fokú, percenkénti 60 felvillanása pedig a másodfokú viharjelzés érvényességét mutatja). Szeptember közepe táján kezdődik és októberbe is átnyúlik az a derűs, száraz idő, amit vénasszonyok nyara néven ismerünk. Télen a sekély vizű tó hamar lehűl, befagy, és a 20-40 cm vastagságú hatalmas jégpáncél kitűnő sportpályát alkot a korcsolyázás szerelmeseinek.
Történelem:
A rómaiak a Lacus Pelsó nevet adták a tónak, és majorságokat, villákat építettek a part vidékén. Az északi oldalon szőlőt telepítettek a napos lankákra. A szlávok, kiterjedt mocsárvidéke miatt, Balatonnak hívták. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket, majd megtelepedve megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek. Az Árpád-házi I. András király 1055-ben megalapította a tihanyi bencés apátságot. A XII-XIII. században sok faluban kőtemplom épült, később pedig megindult a mezővárosok fejlődése is. A XVI. században megjelent a török, a 150 éves uralom idején igencsak megfogyatkoztak a déli part települései, csak Fonyód vára maradt magyar kézen. Az északi part mentén létrejött a magyar végvárrendszer, melynek várai (Veszprém, Keszthely, Nagyvázsony és Sümeg) a kuruc háborúk idején (1704-1709) ismét fontos szerepet játszottak. A reformkor polgárosodása új korszakot nyitott a Tó idegenforgalmi életében: 1728-ban megépült az első fürdőház, a század végén pedig a kisebb-nagyobb nyári lakok mellett már rangos szálloda is épült. Az 1800-as évek közepétől megjelentek az első gőzhajók, majd 1861-ben megnyílt a déli vasút, amely igencsak serkentőleg hatott a gyógyfürdő- és üdülőéletre. Balatonfüred a század végére valóságos országos központtá vált: a kor társadalmi és politikai vezéralakjai, az irodalmi élet nagyjai itt adnak egymásnak találkozót. Az 1900-as évek elején meginduló iparosodás, valamint az északi part mentén haladó vasútvonal, a lakosság további gyarapodását eredményezték. 1920 és 1940 között számos magánvilla, társas üdülőház, szálloda és panzió létesült. Szanatóriumok sora nyílott a gyógyvízforrásokra épülve Hévízen és Balatonfüreden. A II. Világháború meglehetősen nagy pusztítást végzett a Balaton menti üdülőhelyeken, de az újjáépítés tervszerű kivitelezése ezt a különleges tájat mára hazánk egyik leglátogatottabb térségévé tette.
Érdekesség: a tihanyi visszhang
A XVIII. század közepe óta létezik, azaz a jelenlegi apátság felépítése óta, ugyanis a Visszhang-dombról elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. Bár a domb és a templom közé ültetett fák megerősödött lombja, valamint a fokozott zajjal járó idegenforgalom időközben lecsökkentették erejét, a tihanyi visszhang ma is sok látogatót vonz. A visszhang-dombra épített víztartály tetején jelenleg étterem üzemel.
Tudtad-e hogy...
A Balaton, becenevén a magyar tenger Közép-Európa legnagyobb tava. Felülete 594 négyzetkilométer, hosszúsága 79 kilométer, szélessége pedig 1,3 és 14 kilométer között mozog.
A Balaton elnevezés a szláv blato szóból származik, mely mocsarat, lápot, sarat jelent. Latin elnevezése, a Lacus Pelso, illetve a németek közkedvelt Plattensee szava egyaránt a tó sekély voltára utal.
A Balaton medrének kialakulása mintegy 15 ezer évvel ezelőtt, a földtörténeti holocén korszakban kezdődött, így viszonylag fiatal természeti képződménynek számít. A tó létrejöttében a szélerózió és a tektonikai mozgások egyaránt szerepet játszottak.
A Balaton vízállása már több alkalommal is olyan alacsony volt - legutóbb 2003-ban -, hogy sokan jövőbeli kiszáradását is megjósolták. Bár a vízszint jelenleg optimális, a sekélynek számító tó emberi beavatkozás nélkül néhány ezer év alatt teljesen feltöltődne.
A tóban található 1800 millió köbméter víz teljes kicserélődéséhez több mint két év szükséges. Még ha a látogatottabb strandokon ez nem is szembetűnő, a tó vízminősége kiváló, a Balaton rendelkezik Európa egyik legtisztább víztükrével.
A Balaton vízfelületén tavak esetében szokatlan méretű, akár 1,95 méter magas és 2-12 méter széles hullámok is kialakulhatnak. Ez egyrészt a sekély vízmélységből és a meder interferenciájából, másrészt a szél és Balaton-felvidék hegyeinek kölcsönhatásából fakad.
A Balaton és környékének éghajlatában az átlagosnál erősebbek a mediterrán és az óceáni hatások. Ez a napos órák számában is megnyilvánul, mely évente kétezer körül mozog.
A hirtelen, méregzöld hullámokkal lecsapó balatoni viharokat szinte minden turista jól ismeri. A viharok azonban nem sűrűségük, hanem gyors kitörésük és a meredek hullámok miatt veszélyesek - alig 20 perc alatt 35 m/s erejű széllökések is kialakulhatnak. Az eddigi legerősebb, csaknem 130 km/h sebességű szelet 1961-ben mérték.
A Balaton állatvilága igen sokszínű. A környék számos különleges madárfajnak, a tó pedig közel ötvenféle halfajnak ad otthont. A Balatont gyakran jellemzi a halak tavaszi elhullása, mely egyrészt annak köszönhető, hogy azok kifáradnak az ívásban.
A Balaton már az ókori Római Birodalom idején is népszerű hely volt. Több római császár is elidőzött a környéken - Tiberius Badacsonynál, Galerius pedig Siófoknál -, emellett a fenékpusztai ókori romkert is az egykor itt élő rómaiak emlékét őrzi.
A Balaton kialakulásához a magyar mondavilágban is számos történet fűződik. Ezek egyike szerint a környéken hajdanában két óriáscsalád élt, kiknek családfői egy napon úgy összekaptak, hogy végül egyikük sem maradt életben. A monda szerint asszonyaik könnyeiből született meg a tó.
Mivel a Balaton víztükre a ráeső napfény jelentős részét visszaveri, az északi part déli hegyoldalai olyan kiváló szőlőtermő vidékekkel büszkélkedhetnek, mint például Badacsony. A szőlőtermesztésben rejlő lehetőségeket már az ókori rómaiak is felismerték.
A Balaton-környéki turizmus már a reformkorban is virágkorát élte. A fővárosi lányokat és asszonyokat már több évszázaddal ezelőtt is különféle wellness-szolgáltatásokkal és gyógyeljárásokkal csalogatták a tó partjára, emellett pedig a balatoni színházi élet is kiemelkedőnek számított.
A Balaton hazánk szinte összes művészét megihlette. Sok költő, író, képzőművész és színész töltötte itt a nyarakat - többek között Jókai Mór, Kisfaludy Sándor, Blaha Lujza - vagy épp egész életét, emellett számos művésztelep neve fűződik a tóhoz.
0 Hozzászólás
