MTI- A Híradó.hu arról számolt be, hogy rabok fognak dolgozni a börtönférőhelyek bővítésén is. Vége a henyélésnek, és az ingyenkondinak, aki munkaképes a rabok közül, az dolgozni is fog. Többek közt ez a törvényi változás egyik legfontosabb eleme.
Az Országgyűlés által 2013 decemberében elfogadott jogszabályról Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka azt mondta: a kódex először emelte törvényi szintre a büntetés-végrehajtási munkát. Ennek üzenet értéke van és jogtechnikailag is nagyon fontos. Az idei év központi feladata volt a büntetés-végrehajtásnak, hogy az új szabályozást a teljes személyi állománnyal megismertessék. A közel nyolcezer alkalmazottnak képzéseket tartottak, és kivétel nélkül számot kellett adniuk megszerzett tudásukról.
Csóti András szavai szerint a legfontosabbnak azt tartották, hogy a büntetés-végrehajtási dolgozók ne csak a törvény szövegét, de az üzenetét is értsék: amellett, hogy a jogerős ítéleteket biztonságosan, törvényesen és szakszerűen kell végrehajtaniuk, a legfontosabb - a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésüket töltőkön kívül - az elítéltek reintegrációja. Ehhez szükséges a fogvatartottak aktív közreműködése is, éppen ezért a törvény fontos szabályozó része az úgynevezett központi kockázatelemzési és -kezelési rendszer várható bevezetése - mutatott rá. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy meghatározott elítéltcsoportoknál egy sztenderdizált vizsgálati rend alapján felmérik az egyéni szükségleteket és veszélyforrásokat, és ehhez igazítva meghatároznak egy egyéni kezelési tervet. Mindezt olyan megfontolásból teszik, hogy a szabadságvesztés letöltésének pillanatában az elítélt készen álljon és képes legyen visszailleszkedni a társadalomba.
A reintegráció egyik legfontosabb elemének a munkakultúra elsajátítását, a foglalkoztatást nevezte, illetve azoknak a szakmáknak az ismeretét, amelyekkel jó eséllyel el lehet helyezkedni. Jelenleg a munkaképes elítéltek 75 százaléka dolgozik a büntetés-végrehajtási intézetekben és mintegy 2600-an vesznek részt képzésekben, 26-féle tanfolyamon 600-an szereznek képesítést, például háztartási karbantartónak, targoncavezetőnek, kertépítőnek, konyhai kisegítőnek tanulnak. Csóti András szerint nagyon fontos, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekhez kapcsolódó 11 gazdasági társaságban a rabok a szakmájukban gyakorlatot is szerezhetnek.
A börtöncégek - amelyek a pékségtől a vágóhídon át a varrodáig széles tevékenységi kört ölelnek fel - az elmúlt években több mint egymilliárd forint nyereséget termeltek. Ezt a pénzt teljes egészében új munkahelyek létrehozására fordítják, bővítve ezzel az elítéltek foglalkoztatási lehetőségeit. Tervezik például Északnyugat-Magyarországon, illetve Északkelet-Magyarországon egy-egy, a baracskainál kisebb pékség létrehozását.
Rabok dolgoznak a börtönférőhelyek bővítésén is: a zárkaajtókat, ágyakat is ők készítik, ésa a börtönőrök bakancsát is a cipőkészítéssel foglalkozó börtöncég állítja elő, ugyancsak a fogvatartottak munkájával.
A büntetés-végrehajtási intézetek 142 százalékosan telítettek, a fogvatartottak száma meghaladja a 18 ezer 200-at. Jelenleg is folyamatban van a szombathelyi intézet bővítése 400, a martonvásári intézeté 175, a Budapesti Fegyház és Börtön bővítése pedig 50 férőhellyel. A segédmunkákat ezeken a helyeken is fogvatartottak végzik. Emellett az elkövetkező két évben 1000-1200 fős bővítést tervez az országos parancsnok Északkelet-Magyarországon, amire a költségvetés jövőre 4 milliárd forintot biztosít. Ezek a fejlesztések meglévő intézmények bővítésére, illetve felújítására fókuszálnak, hosszú távon azonban Csóti András szerint 7000 férőhely kialakítására van szükség új börtönök építésével, hogy a magyar büntetés-végrehajtás meg tudjon felelni az európai normáknak. A parancsnok elmondta: jelenleg vizsgálják, hol célszerű új intézeteket létrehozni, ezen a jövő év második felében kezdenek el dolgozni.
1 Hozzászólás
