Rovatunk támogatója a JANIK autósiskola- Olvasónk írja:
" Valaki mondja már meg nekem, hogy a ködlámpát rosszul tudom-e, hogy csak indokolt esetben vagy is ködben szabad használni? Komolyan mondom, hogy hajnalban amikor esett az eső és Budapest felé tartottam majd szét vágott az ideg, hogy azért nem láttam semmit, mert a szemben jövő is meg a mögöttem jövő is ködlámpát használt, ki voltak világítva mint a karácsonyfa és az eső esett az út elnyelte a fényt! Egy szóval a helyzet katasztrófa és felháborító, hogy ennyire nem törődünk egymással a ködlámpa használata baleset veszélyes ha nincs köd! Minden indokolatlan ködlámpa használót úgy meg kellene büntetni legalább minimum 100 ezer Ft/alkalom, hogy azt is elfeledje hol van a ködlámpa kapcsolója. Barmok! "
Nézzük csak, mit is mond erről a vontakozó KRESZ:
Az indokolatlan használat egyik legismertebb módja, amikor a gépjármű vezetője sötétben (egyébként tiszta látási viszonyok esetén) a helyzetjelző használata mellett, a tompított fényszóró alternatívájaként kapcsolja be a ködfényszórót.
Ez a megoldás – amellett, hogy szabálytalan – kevésbé vakítja a szemből érkezőket akkor, ha a ködfényszóró az első lökhárító alsó részében található. Ennél feljebb azonban - amikor a ködfényszórót a tompított fényszóró magasságában helyezik el, vagy éppen a fényszórótestbe van építve - a bekapcsolt ködfényszóró már zavaró, szélsőséges esetben vakító hatású lehet.
Sokan nem gondolják, de a ködfényszóró fényereje nagyobb a hagyományosan alkalmazott aszimmetrikus tompított fényszórókénál. Ennek jogszabályi alapját a 6/1990. KÖHÉM rendelet teremti meg, mely a 45 § (2) bekezdésében a ködfényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek sorában rögzíti, hogy a ködfényszóró által adott megvilágítás a járműtől 25 méter távolságban 1 luxnál több nem lehet (az általánosan alkalmazott aszimmetrikus tompított fényszóró esetében legfeljebb 0,7 lux ez az érték). A szabálytalanul, azaz jogellenesen használt hátsó ködlámpa is lehet zavaró, vakító hatású.
Különösen városban, forgalmi okból történő megálláskor, például tilos jelzés esetén, vagy torlódás során tapasztalhatjuk, hogy az előttünk álló gépjármű bekapcsolt ködlámpája valósággal bántja a szemünket. Itt is az okoz nagyobb problémát, ha a hátsó ködlámpa a szem síkjában helyezkedik el, hiszen annak a fénye egyenesen irritáló, míg a hátsó lökhárítóba, annak alsó részébe épített ködlámpa már kevésbé zavarja a mögöttes közlekedőket.
Egyébként a hátsó ködlámpa is az átlagosnál erősebb fényű, hiszen ebben rejlik a lényege, a jobb észlelhetőség biztosítása (a 6/1990. KÖHÉM rendelet az 58 § (2) bekezdése alapján a hátsó helyzetjelző lámpa fényénél nagyobb fényerejű piros fényt bocsáthat ki.)
Részletek még a témában IDE kattintva