A Bihari Színkör 2014-ben két produkcióval is megörvendeztette az abonyi színházkedvelő közönséget. Rideg Sándor Indul a bakterháza óriási siker volt tavasszal, ami a tervezett két előadással ellentétben összesen négy teltházzal szórakoztatta a nézőket, nyáron pedig egy giga szabadtéri produkció keretében több mint ezren láthatták – vidékiek is – Szörényi – Bródy: István, a király című kultuszművét. A lécet magasra tette a színkör.
Képgaléria IDE Kattintva Polyák Attilától
Óriási nyomás nehezedett a társulat valamennyi tagjára, hogy az előzőekhez méltó darabot vigyünk színre. Egy jó előadás több tényezőn múlik: kell hozzá egy profi stáb, beleértve a technikai háttérstábot, a hozzáértő színészeket is, illetve egy nagyon jól megírt, ismert, örökzöld darab. Így esett a választás a Hippolyt, a lakájra, amit március 28-29-én mutattunk be.
A Hippolyt, a lakáj (1931) volt a második magyar hangosfilm, ami a korszak legjobb szakmabeli művészeit (Székely István, Eisemann Mihály, Eiben István, Nóti Károly) fogta közre. A film megélt egy 1999-es feldolgozást, és azt a sorsot sem kerülte el, hogy Vajda Anikó és Vajda Katalin átdolgozásával betörjön a színházi berkekbe is. A színházi dramaturgia kiszélesítette a történetet, némely jeleneteket elvett, másokat hozzátett a cselekményhez, amelynek természetesen fő mozgatórugója Hippolyt, aki kifinomult modorával, előkelő ideáival fenekestül felforgatja az újgazdag, ám egyszerű kispolgári család életét.
Schneider Mátyás (Knerczer Ákos) nyugodt mindennapjai véget érnek, amikor fennhéjázó, ám korlátolt felesége, Aranka (Nagy Lilla) a mesés gazdagság miatt felveszi Hippolytot (Kókai László), aki egy előkelő grófi családban szolgált főkomornyikként. Két különböző társadalmi réteg, két egymástól gyökeresen eltérő életvitel üközik össze: a kimértségtől „merev”, ám a saját szabályait folyamatosan áthágó úri elegancia a Schneider család „demokrata” butaságával. Hippolyt nem csupán Schneiderék életét nehezíti meg, hanem a házban szolgáló, egykor vidéken élő Julcsáét (Balázs Eszter) és Tóbiásét (Kárteszi Máté) is. Eközben Terka (Fajka Zsanett), Schneider Mátyás lánya szerelemre lobban a család fuvarosaként szolgáló Nagy András (Fű Péter) iránt, aki valójában egy eladósodott nemes. Hippolyt a szabályaival sarokba szorít valamennyi szereplőt, de egyben csalfa „menekülési útvonalat” is ajánlj nekik, így a fogyókúrára fogott Aranka „amáliázni” kezd, Mátyás pedig saját vesztére felfedezi a Kolibri bár valamennyi szeszélyes erkölcstelenségét egy Mimi nevű lokáltáncosnő (Szabó Léna) személyében. A helyzetet csak bonyolítja a Makáts család két tagja (Barta Károly, Jandácsik Pál), így nem kell sokat várniuk a nézőknek: az elnyomott Schneider Mátyás kifakad…
Nem volt könnyű dolga a stábnak, hiszen az Indul a bakterházhoz hasonlóan a Hippolyt, a lakáj is egy nagyon híres magyar mű, amin generációk nőttek fel. Bátran ki lehet jelenteni, hogy valamennyi színész telitalálatnak bizonyult a főszerepektől kezdve a mellékszereplőkig, és a táncosok (Tóth Éva, Falusi Karolina, Vámos Betti, Kárteszi Tamás, Garics Róbert, Szabó Benedek, és a kettős szereposztásban: Balázs Eszter, illetve Kárteszi Máté) is nagyon jól eltalálták a Kolibri bár forró hangulatát, ami dramaturgiai változtatásokkal került bele az előadásba, mert az eredeti szövegkönyvben ez a helyszín nem szerepelt. Kókai László cinikussága, és visszafogott játéka mellett Knerczer Ákos és Nagy Lilla alakítása még erősebbnek hatott, tökéletes kontrasztot alkotva vele. Fajka Zsanett szolid Terkája mellett Fű Péter első prózai szerepében nagyon jól birkózott meg a feladatával. Szabó Léna vendégművész Mimije igazi végletek közt mozgó hisztérika volt, aki egyszerre babonázta és rémítette meg a nézőket. Barta Károly a tőle megszokott színvonalon alakította az elvárt karaktert. Az igazi meglepetést – a nézői visszajelzések alapján – viszont Balázs Eszter Julcsája és Kárteszi Máté Tóbiása okozta, akiknek energikus „Bőg a tehén”-jét vastapssal jutalmazták.
A szemfüles néző sok apró és finom poént észrevehetett a prózában, a díszletben és a kellékek közt elrejtve. I. Schneider Mátyás képén például valóban az „első” és egyetlen Kabos Gyula nevetett a közönségre, a „Mányoki iskolát” pedig II. Rákóczi Ferenc a kandalló felett elhelyezett replikája képviselte. Makáts Csaba Arnold Schwarzenegger „felsőtestével” nyert a trieszti versenyen, és az újonnan nyílt büfé helyszíne is egy pillanatra „Jókai” utcáról „Kókaira” változott.
A színészek munkája mögött tapasztalt stáb állt. A meseszép, igazi villát szemünk elé varázsoló díszletet Jébert József (Öcsi) álmodta meg, aki számtalan darabunkban bizonyította professzionalitását, hozzáértését. Guti Tivadar, Veres Ferenc és Debreczeni Márk felelt a világosításért, Bujdosó Tamás és Szabó Benedek pedig a hangosításért. A színészek „biztonságáért”, vagyis a súgásért Pálinkás Julianna vállalt felelősséget. A koreográfia és jelmez Schulzné Szűcs Évát dicséri. Bakosné Kocsi Judit, mint producer vállalt részt a darab megvalósításában. Barta Károly rendezését Dr. Egedyné Bakos Judit segítette, illetve Látó Richárd, mint művészeti vezető, aki a Katona József Színház karmestereként már a Csókos asszony (2012) és az Oliver! (2013) munkálatai alatt is értékes tanácsokkal látta el a társulatot zongorajátéka mellett. A dobok mögött Gudi Farkas Mihály (Csinga) ült, szolgáltatva a ritmust.
A Hippolyt, a lakáj nagyszerű vígjáték lett, ami alaposan megedzette a nézők rekeszizmait. Látó Richárd úgy értékelte a darabot, hogy bármely magyar és külföldi színházban megállná a helyét. Nem véletlenül. Rengeteg munka és szeretet lett beléfektetve. Már elkezdődtek az előkészületek egy következő, nagyszabású darabbal kapcsolatban, de azoknak sem kell megijedni, akik valamiért lemaradtak a Hippolyt, a lakájról, mert a nagy érdeklődésre való tekintettel a Bihari Színkör hamarosan ismét műsorára tűzi a vígjátékot.
Jandácsik Pál