Ma éjjel nyerünk egy órát, visszaállítjuk hajnal háromkor egy órával a vekkert. Viszont egyre több vélemény hangzik el, mely szerintnem jó, és értelmetlen az óraátállítás. Ebből csemegézünk most. Az, hogy mostanában óraátállítás ellenes cikkek jelennek meg, előrevetítheti azt, hogy a kormányzat úgy dönt, a magyarok mégsem kérnek az óraátállításból. Lehet, hogy jövőre már nem lesz? Íme, a cikkek:
A depressziós tünetekkel orvoshoz forduló emberek száma érezhetően nő a nyári időszámításról való átállást követően - ezt állapította meg egy dán tanulmány, amely 1995 és 2012 között regisztrált több mint 185 ezer depressziós beteg diagnózisát elemezte.
A medicalexpress.com portálon ismertetett tanulmány szerint a nyári időszámításról a téli időszámításra való áttérés sokak számára okoz szenvedést. Az óraátállítást követő hónapban, novemberben nyolc százalékkal magasabb a depressziós esetek száma ahhoz képest, amivel az átállás előtti diagnózisok alapján számolni lehetne.
A dán kutatók 185 ezer 419 depresszióval diagnosztizált beteg adatait elemezték, akiknek esetét 1995 és 2012 között rögzítették a dán Központi Pszichiátriai Kutatási Nyilvántartásban.
Az Aarhus Egyetemi Kórház társult professzora, Soren D. Ostergaad szerint a depressziós esetek ilyen kiugrása túl jellegzetes ahhoz, hogy a véletlennek tulajdoníthassák.
A professzor, aki négy tudóstársával együtt jegyezte a tanulmányt elmondta, hogy nyilvánvalóan az óraátállítás növeli a depressziós esetek számát és nem a rövidülő napok vagy a rossz időjárás.
"Reggel hét és nyolc között valószínűleg nem sokat nyerünk az átállással, mert akkor a legtöbben úgy is zuhanyozunk, reggelizünk, vagy munkába, iskolába megyünk. Viszont mire hazaérünk, és végre szabadidőnk lenne délután, már sötét van" - fejtette ki Ostergaard.
A professzor szerint a tanulmány megállapításai különösen érdekesek a depresszióra hajlamosak és családtagjaik számára. Hozzáfűzte, hogy a depressziós esetekkel foglalkozó, azokat kezelő szakemberek számára is fontos a kutatás, ugyanis számolhatnak praxisukban ezzel a jelenséggel.
MTI
Az óraátállítás előtti és azt követő napok energiafogyasztását vizsgálva és összehasonlítva mondja azt a MAVIR, hogy van energiamegtakarítás a téli-nyári időszámítás miatt – mondta az InfoRádióban az áramelosztó társaság szóvivője. Berczelly Réka felhívta a figyelmet arra, hogy az energiamegtakarítás inkább a tavaszi óraátállításkor mérhető.
„Hosszú évek óta mérjük és elemezzük az adatokat, évről évre kimutatható, hogy nagyjából 100-120 ezer Megawattóra villamos energiát takarítunk meg az óraátállítással, ami egy közepes méretű magyar város teljes éves fogyasztása” – mondta el a MAVIR szóvivője.
Bercelly Réka hozzátette, Magyarország 1980 óta alkalmazza az óraátállítás módszerét, azóta körülbelül 4 ezer Gigawattóra villamos energiát takarított, ezt a mennyiséget az ország nagyjából öt hét alatt fogyasztja el.
A becslés módszertanáról a szóvivő elmondta: „minden évben összevetik az óraátállítás előtti és utáni napok villamosenergia-fogyasztási adatait. Nehéz ez, mert befolyásolja az időjárás és az ünnepek is. Gyakran hosszú hétvégére, tavasszal pedig húsvétra esik az átállítás ideje, ilyenkor az éveket nem lehet összehasonlítani. Az adatok évről évre nagyjából megegyeznek.”
Bercelly Réka elmondta, az Egyesült Államokban 1916-ban, szintén energiatakarékossági okokból vezették be, ezzel a céllal használták a háborús időkben is. Aztán 1976-ban Franciaország alkalmazta először. Pár éve néhány volt orosz tagállam kilépett a rendszerből, noha náluk is kimutatták az energiatakarékossági adatokat.
„Energiamegtakarítás a tavaszi/nyári időszak alatt jelentkezik, akkor egyébként is hosszabb a természetes nappali világosság ideje. Azzal, hogy egy órával előre állítjuk az órát, még tovább nyújtjuk ezt az időszakot, később kell lámpát kapcsolni. Ilyenkor ősszel csak visszaállunk a normál, téli időszámításra, energiamegtakarítás ekkor nincs” – hangsúlyozta a MAVIR szóvivője.
(inforadio.hu)