A közelmúltban számoltunk be arról, hogy Jászkarajenő és Tiszakécske közt a megyehatáron Olvasónk egy táblát látott. Állatorvis ismerősöm arról tájékoztatott, hogy ezzel a madárinfluenzát jelzik. A járvány bizony már sajnos itt van a kertek alatt, de merjük remélni, hogy megkímél bennünket, és Abonyt soha nem éri el. A kép, azaz az olvasó által küldött tábla, egyébként szakemberek szerint nem szabályos, hiszen azon fel kellett volna tüntetni az okot is. Ez azonban a lényegen nem változtat.
A madárinfluenza megbetegedés előfordulása
Madárinfluenza a különféle házi baromfi állományokban (elsősorban pulykákban, gyöngytyúkokban, tyúkokban, vízimadarakban) világszerte előfordulhat. Fertőzöttek lehetnek a vadon élő madárfajok, különösen a vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak), amelyek többnyire a betegség tüneteitől mentesen is hordozhatják a vírust. Ezeknek a madaraknak főleg a bélcsatornájában szaporodik, az ilyen állatok bélsarukkal fertőzik a vizeket és az odajáró - főleg vízibaromfi - fajok egyedeit.
Milyen módon terjed a madarak között a madárinfluenza vírusa?
Az influenzavírussal fertőzött madarak a vírusokat minden testváladékukkal és a bélsarukkal (ürülékükkel) nagy tömegben ürítik. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben 1-2 hétig élet- vagyis fertőzőképesek maradnak.
Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb.
A fertőzést gyakran vadmadarak, főleg vándorló vízi szárnyasok és gázlómadarak, különösen gyakran vadkacsák közvetítik, elsősorban a bélsaruk útján.
A vadon élő és a vándormadarak fertőzést terjesztő szerepét az is alátámasztja, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan ("iparszerű körülmények között") tartott csirkeállományoké.
Sok, sok részlet és információ minderről, egy speciális honlapon, IDE kattintva
Madárifluenza térkép IDE kattintva