Már nem először fordul elő velem, hogy éppen, hogy beérünk kisfiammal a ceglédi iskolába. Abony felől indulunk, megjegyzem időben. A város széli, Kórházhoz közeli vasúti átjáróban azonban elakadunk. Hosszú perceken keresztül, általában negyedóra, piros lámpánál és sorompónál állunk. Ez azt eredményezi, hogy éppen beesünk a suliba, én meg kések a munkából. Olyan reggel 7 óra 40 tájékán szokott beütni a „ krach „. Az ok valami vérlázító.
Az a közel 50- 100 autós, aki ott dekkol, kínjában kiszáll, dudál, és a fejét vakarja. Egy hosszú tehervonat vége lóg be a sorompó előtti részbe, mert valószínűleg nem engedik be azt a ceglédi állomásra. Látjuk, hogy a vonatnak nem sok kéne, hogy ne akadályozza az autósokat… Kérdezem én: Nem lehetne mintegy 15- 20 méterrel valahogy beljebb engedni, hogy ne okozzon hatalmas torlódást, és ne késsünk el a munkából, suliból? Mivel ez már rendszeressé vált, és kedves olvasónk is megkeresett ugyanezzel a problémával, tájékoztatást kérek a MÁV sajtósaitól, akik már olyan sokszor segítettek nekem.
Mégsem tartom normális dolognak azt, ami minden reggel csúcsidőben történik… Kérdésem: Van-e annak bármiféle akadálya, hogy a tehervonatot, mely hétköznaponként úgy 7.40 tájékán ér az általam megjelölt átjáróba, 15- 20 méterrel beljebb engedjék? Vagy ez valami szándékos dolog? Nagyon kérjük, hogy segítsenek! Üdvözlettel:
Lőrinczy Veronika főszerkesztő