A Kárpát-medencében található szelídgesztenyések természeti, tájképi adottságaik, kultúrtörténeti jelentőségük alapján jelentős értéket képviselnek. A szelídgesztenyéhez kötődő gazdálkodás nagy hagyományokkal rendelkezik. A táji adottságokhoz illeszkedő, tradicionális tudáson alapuló gazdálkodás szoros kapcsolatot alakított ki a növények, az állatok és az ember között, összefüggő rendszert alkot. A szelídgesztenyések évszázadok óta kiemelt jelentőségűek az élőhelyük kultúrtájjellegének kialakításában, ember és táj harmonikus kapcsolatában.
Az eltérő kitettségek hatására kialakuló különböző gesztenyés típusok sajátos mikroklímával rendelkező, változatos, gazdag élővilágnak biztosítanak élőhelyet. A nyílt hegyi rét jellegű művelt szelídgesztenye ligetek, zárt erdőjellegű művelt szelídgesztenye ligetek, felhagyott szelídgesztenye ligetek egyaránt megtalálhatók. Az erdőtársulások és a másodlagos mezofil, xeromezofil gyepek elemei is fellelhetők. Nemcsak a gesztenyések növényzete, de maguk a gesztenyefák is igen nagy változatosságot mutatnak. A több nemzedéken át történő szelekció és a különböző szaporítási módok hatására nagy alaki változatosság jellemzi a szelídgesztenyés állományokat. A természet és társadalom harmonikus kapcsolatának bemutatására is jó példa; az ősi eredet, a telepítés és az itt élő népek századokon átívelő gazdálkodása, illetve a mindezekhez párosuló fejlett kereskedőhálózat alakította, formálta a gesztenyeligeteket. Az ősi, természetes előfordulású gesztenyeváltozatok és a betelepített fajták keveredéséből alakultak ki – nagy számban – az alakváltozatok.
Forrás és részletek: www.zoldvalasz.hu