Az új koronavírus (SARS-Cov2) hasonlóan az influenza és más légúti kórokozókhoz, leginkább cseppfertőzéssel terjed, azaz a fertőzött ember köhögése, tüsszentése során a levegőbe kerülő, a kórokozót tartalmazó nyálcseppek, légúti partikulumok kerülnek a közelben álló másik ember orrára, szájára, esetleg tüdejébe. Terjedésének másik módja az, ha egy ember a kórokozót tartalmazó nyálcseppekkel, légúti partikulumokkal szennyezett felületek vagy tárgyak érintése után kezével a saját orrához, szájához vagy szeméhez nyúl. Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ
Fentieknek megfelelően az elhunyt általános felszíni fertőtlenítését követően az új koronavírus tovább terjedésétől jelen tudásunk szerint nem kell tartani, ezért a fertőző betegségben elhunytakra vonatkozó általános rendelkezéseken túl egyéb intézkedés megtétele nem indokolt az új koronavírus fertőzés következtében elhunytak esetében.
Az új koronavírussal fertőzött elhunyt holttestének szállítása során a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) fertőző betegségben elhaltak szállítására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni, az alábbiak szerint:
„42. § (4) Az elhunyt azonosítására szolgáló űrlapnak a holttest két végtagjára történő felhelyezéséről a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos gondoskodik. A szállító figyelmét külön erre a célra rendszeresített piros színű űrlap használatával kell felhívni arra, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg. (…)
§ (1) Településen kívülre történő szállítás esetén az elhunytat kellő szilárdságú, vízhatlan módon hézagmentesített, ráillő fedéllel ellátott koporsóba kell helyezni. Szállítani
erre a célra kialakított, fedéllel ellátott szállítókoporsóban is lehet.
(2) A koporsón belül műanyag zsákot kell használni a szállításra
a) ha arra hamvasztás céljából vagy kórboncolást követően kerül sor, továbbá
b) a nem természetes halállal vagy fertőző betegségben elhunyt, valamint 10 évnél rövidebb idő előtt eltemetett, exhumált maradvány szállítása esetén. (…)
§ (3) Fertőző betegségben elhalt szállítása után a kocsit azonnal, egyébként havonta fertőtleníteni kell, amelyről naplót kell vezetni. A napló tartalmazza a fertőtlenítés időpontjára, helyére és a fertőtlenítés módjára vonatkozó adatokat. (…)
§ (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetet nem szennyező anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fémből, üvegből, műanyagból készült koporsó nem használható.
(2) Földbe temetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely - alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt temetésre való előkészítéséhez, szállításához műanyag (pvc, polietilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot, kelléket használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.”
Az új koronavírusban elhunytak szállítása során a fertőző betegeknél használandó védőfelszerelést kell alkalmazni, melyet a temetkezési szolgáltatást nyújtónak kell biztosítania. A Korm. rendelet előírásai alapján megállapítható, hogy a fertőző betegségben, így az új korona vírusban elhunytak esetén is lehetőség van koporsós temetésre.