Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése, és törlik azt a rendelkezést is, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így a tilalom általánossá válik az egész országban.
A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A törvény indoklásában emlékeztettek arra, hogy a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen. A levegőminőség alakulásában pedig a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének. A légszennyezés világszerte komoly egészségügyi problémákat okoz, Európában évente 800 000 ember hal meg idejekorán a légszennyezés miatt.
Mi történik, ha valaki begyújtja a kerti „füstgyárat”?
Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szervesanyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozott mennyiségben alkalmas talajerő-utánpótlásra. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek, és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz.
A nagy szennyezést elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet, magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező. De vegyük sorra, hogy egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek, és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:
Egy kupac avar elégetésével annyi PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék) részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.
A cikk IDE kattintva folytatódik