Az idényzöldségek vásárlásának és fogyasztásának fontosságát, nem lehet elégszer hangsúlyozni. Vásárlásukkal a helyi termelőket támogathatjuk, valamint, nem elhanyagolható szempont azt sem, hogy nem kell több ezer kilométer távolságra utaztatni, mesterséges szerekkel és fénnyel érlelni a betakarított zöldségeket.
A szezonális zöldségek természetes körülmények között teremnek, így jellemzően magasabb a tápanyag és vitamin tartalmuk, valamint frissebbek és ízletesebbek is, mint üvegházban nevelt társaik. Magyarország hátul a zöldség és gyümölcsfogyasztás tekintetében, ha az EU országait vizsgáljuk, talán nem kell részletezni egészségügyi szempontból mekkora probléma ez.
Cikkünkben két olyan tápanyagokban gazdag zöldséget mutatunk be, melyek változatosan elkészíthetők és rendkívül egészségesek. Lássuk először a padlizsánt, melynek nyáron érkezik el a szezonja!
A padlizsán vagy tojásgyümölcs a burgonyafélék családjába sorolható. Délkelet-Ázsiából származik, innen jutott el Európába és a Földközi-tenger vidékére az arabok közvetítésével.
A padlizsán B1, B6, és C-vitamin, valamint ásványi anyag tartalma is magas, magnéziumban, káliumban, és foszforban is gazdag. Kitűnő rostforrás, mely karbantartja az emésztő és a keringési rendszert is, valamint a vérnyomásra is kedvezően hat. Az emésztőrendszerben gyulladáscsökkentő hatást fejt ki, valamint szerepet játszhat egyes szív és érrendszeri megbetegedések megelőzésében is.
A mediterrán és a balkáni konyhaművészetben is meghatározó alapanyagnak számít, minden nemzetiségnek meg van a saját padlizsán alapú nemzeti étele, ilyen a franciáknak a ratatouille, a görögöknek a muszaka, vagy a szerbeknek az ajvár.
A padlizsán az előbbieken túl elkészíthető töltve sütőben sütve, grillezve, főzelékként vagy levesként. A főzéshez mindig olyan padlizsánt vásároljunk, vagy, ha saját magunk termesztünk padlizsánt, olyat szedjünk le, aminek szép fényes a felülete, tapintásra pedig kemény. A barna foltos, ráncos, puha termések keserűek.
Cikkünk további részében egy olyan zöldség pozitív hatásait mutatjuk be, amely egész évben kapható, rengeteg magyar ételben szerepel és nyáron takarítják be. A vöröshagyma termesztése nagy múlttal rendelkezik hazánkban, az eredetileg Közép-Ázsiából származó növény, amellett, hogy rendkívül ízletes, számos gyógyhatással is rendelkezik.
Jellegzetes, aromás ízét és illatát a benne található kénvegyületeknek köszönheti, kénvegyületek mellett jelentős mennyiségben tartalmaz B1, B2 és C-vitamint, vasat, kalciumot, káliumot, jódot, cinket és szelént.
A népi gyógyászatban régóta alkalmazzák légúti és hurutos betegségek kezelésére, mivel a benne található illóolajak segítenek a légutakban lerakódott nyák fellazításában, az orrdugulás csökkentésében. Segít enyhíteni a megfázás tüneteit, valamint növeli a szervezet ellenálló képességét is.
Az előbbieken túl a magas vérnyomás, valamint emésztőrendszeri betegségek kezelésére is használták. A vöröshagyma nyersen fogyasztva, segít csökkenteni a koleszterin szintet, a belőle készített kivonatot pedig a szívroham kockázatának csökkentésére, valamint az érelmeszesedés megelőzésére ajánlják.
A vöröshagyma dinsztelve gyakori alapja a magyar konyha ételeinek, de természetesen frissen is fogyaszthatjuk, grillezhetjük más zöldségekkel, vagy ízletes levest főzhetünk belőle. A húsvéti időszakban héját is hasznosíthatjuk, igaz nem étkezési céllal, hanem a tojások természetes festésére!