A gyomok igen meg tudják nehezíteni a kertész dolgát, de hasznos információval is ellátnak arról hogy milyen a talajunk, így segítve abban hogy a kultúrnövények termése megfelelő legyen.
Egyes gyomok jelenléte utalhat arra, hogy az adott terület talaja milyen tulajdonságokkal bír.
Ennek köszönhetően információt kaphatunk a talaj sajátosságairól, de arról is, hogy milyen tápanyag ellátási hibákat követünk el, vagy milyen talajápolási munkálatot felejtettünk ki.
Néhány vadnövény jelzi, hogy meszes, mész-szegény vagy savanyú talajú a terület.
Ha itt kertet tervezünk, akkor ezek az információk jól jönnek majd a dísznövények beültetésekor.
Hiszen meszes talajra, így mészkedvelő növényeket válogatunk majd össze, melyek az adott helyen jól fejlődnek.
A harangvirágfélék (Campanula sp.), vagy a szarkaláb (Consolida regalis) jelzik: termékeny, humuszban gazdag a talaj, és enyhén meszes.
A vadrepce (Sinapis arvensis), a pipacs (Papaver rhoeas), az árvacsalán (Lamium maculatum), valamint az apró szulák (Convulvulus arvensis) arról árulkodik, hogy talajunk meszes, humuszban gazdag és mély termőrétegű ezen szintén jól lehet kertészkedni.
Ha csalán (Urtica sp.), fekete csucsor (Solanum dulcamara), fagy füstikefajok (Fumaria sp.) telepedtek meg nálunk, akkor enyhén savanyú, nitrogénben és vasban gazdag a kertünk talaja.
Ahol nagyon sok és kiirthatatlan a csalán ott túltrágyázásra is gyanakodhatunk.
Ha műtrágyázzuk ezt a területet, akkor nitrogént már ne kapjon többet a terület.
A nitrogén túlsúly a növények fejlődését a vegetatív irányba tolja el.
Azaz a növény zöldtömege fejlődik, de a virágzás és a terméshozatal ennek rovására megy.
Ha labodafélék (Atriplex sp.), vagy disznóparéj (Amaranthus sp.) költözik be hozzánk akkor nehéz, úgynevezett zsíros földünk van, ami jó termőképességű, jó vízgazdálkodású, de nehéz művelni kötöttsége miatt.
A madár keserűfű (Polygonum aviculare), martilapu (Tussilago farfara), vagy a mezei zsúrló (Equisetum arvense) alkalmanként pangó vizes, levegőtlen területet jelez.
A tyúkhúr (Stellaria media) bár tavasszal csak rövid ideig van kertünkben annál nehezebb kiirtani, ami miatt a frissen kelő zöldségek között, vagy a fűmagvetésben felütve a fejét okoz komoly károkat azzal, hogy elnyomja a kultúrnövényeket.
Jelenléte szintén humuszos, jó tápanyag-ellátottságú területet jelez.
Némely nem agresszív gyomok még jót is tehetnek a kertünknek. A kerek repkény (Glechoma hederacea), vagy a kövér porcsin (Portulaca oleracea) a fák alatt elriasztanak néhány kártevőt, amellett árnyékolják a talajt.
Az így nehezebben szárad ki, valamint más invazívabb gyomok megtelepedését is gátolják jelenlétükkel.
A csalánt érdemes beleforgatni a talajba, így annak nitrogéntartalmát megőrizhetjük kultúrnövényeink számára.
Forrás:hotdog/magazin/perikati/