Az online kereskedelem nem ismer határokat. A július 1-én bevezetett áfaszabály-változás jelentős könnyítés az e-kereskedők számára; egyre kevesebb tényező akadályozza a hazai kereskedőket, hogy részesedésre tegyenek szert a külpiacokon. E-kereskedelmi körkép következik.
A hazai e-kereskedelem sikeréről már számos híradásban hallhattunk és olvashattunk. A 2020-as évben elért 45%-os növekedés a kontinens egyik legjobb eredménye, noha tagadhatatlan, hogy ekkora nominális növekedésre a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedésük nélkül nem lett volna lehetőség. Érdemes látni, hogy a piac előzetesen 16% körüli növekedést várt a tavalyi esztendőre, nem túlzó tehát a kijelentés, miszerint a magyar online piac egy év alatt hármat lépett előre.
Érdemes alaposabban megvizsgálni a számokat, hiszen csak így tudjuk megjósolni, milyen trendek alakítják majd a hazai e-kereskedelmet, illetve milyen környezet várhat majd a szereplőkre. A megkérdezett marketingszakértő magyarázata szerint a növekedés három tényezőnek köszönhető, ezek: az aktív vásárlói bázis, a vásárlási gyakoriság és az átlagos megrendelési érték változása.
Az aktív vásárlói bázis esetében már hosszabb ideje érezhető a növekedési plafon hatása. Ennek ellenére sokan úgy gondolták, hogy a koronavírus miatt bevezetett intézkedések és a lakossági fegyelmezettség az online vásárlást mellőzők táborát is a webáruházak felé terelik, így jelentősen nőhet a vásárlói bázis. Nem így lett, csupán 80 ezer új belépő érkezett a GKI Digital és az Árukereső kutatása szerint.
A vásárlási gyakoriság továbbra is a növekedés mozgatórugója. Az aktív vásárlók átlagosan 15,5 rendelést adtak le 2020-ban, ami 18%-os javulás a megelőző évhez képest. A meglepetést azonban az átlagos megrendelési érték szolgáltatta. Ez a mutató a korábbi években nagyjából az infláció mértékével megegyező mértékben tudott nőni, a tavalyi évben azonban 20%-os emelkedést láttunk. Ezek a számok együttesen képezik a 45%-os növekedést.
Látható azonban, hogy a kosárérték kiugrása nehezen tartható, vagy nem növelhető jelentős mértékben. Az idei évben az e-kereskedőket nagyon komoly kihívás elé állítja a tavalyi bázis, a növekedés szinte lehetetlen küldetésnek tűnik ebben az évben. Ennek ellenére a részeredmények nagyon biztatók, sokan az online piac 10%-ot megközelítő növekedésére számítanak. A legfontosabb kérdés azonban az, mi várható a jövőre és a következő években.
Nem megkerülhető a július 1-én bevezetett áfaszabály-módosítás. A korábbi gyakorlat szerint minden egyes kereskedőnek annyiféle módon kellett adóznia, ahány országban értékesített. Mondani sem kell, mekkora adminisztratív terhet rótt ez a vállalkozásokra, különösen abban az esetben, ha kisebb erőforrásokkal voltak kénytelenek gazdálkodni. Az új áfaszabály szerint mostantól a kereskedőnek csupán a bevallás terhét kell vállalnia, a a befizetett összeg továbbítását már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a jogosult országok felé.
A marketingszakértő szerint ez nagyban segíti majd a hazai vállalkozások megjelenését a külföldi piacokon. Ez azért is fontos, mert egyelőre nagyon kevés magyar tulajdonú vállalkozás tudott részesedést szerezni a külpiacokon. Példaként említhetők az Extreme Digital külföldi webáruházai, mint az edigital.hr, edigital.sk vagy edigital.bg, de nem jellemző, hogy a hazai kereskedők több országban is jelen tudnak lenni. Az ellenkezője viszont annál inkább, hiszen a Magyarországon működő 15 legnagyobb webáruház közül csupán kettő magyar tulajdonú.