Amikor az elején tartunk egy új kapcsolatnak, akkor minden magas hőfokon lángol, ám idővel óhatatlanul is újabb szakaszokat élünk meg a kedvesünk iránt érzett szerelemben. A párkapcsolat fejlődése elkerülhetetlen, ezért jó tisztában lenni azzal, hogy változásokkal fogunk szembenézni.
Minden az anyával kezdődik?
Azt már sokszor hallottuk, hogy a korábbi tapasztalataink, a múltunk hatással van arra, hogyan alakulnak a későbbi életünk során a kapcsolataink. Jó, ha van lehetőségünk időt és energiát fektetni abba, hogy az önismeret fejlesztésével ezekkel mi magunk is tisztában lehessünk. Az OnlinePszichológus szolgáltatásának keretében erre akár elektronikus formában, az otthonunk kényelméből is lehetőségünk nyílik.
Azok a korai élményeink, tapasztalataink, amiket csecsemőkorban az elsődleges gondozónkkal, általában az édesanyánkkal megéltünk, hatással lesznek a későbbi életünkre. Ugyanis az ekkor megélt érzelmeink alakítják azt a képet is, amit saját magunkról alkotunk, valamint azt is, hogy hogyan fogunk tudni később benne lenni a kapcsolatainkban.
Milyen érzelmi mintázatok ismétlődnek a szerelemben?
Az anya és gyermeke között is alakul a kapcsolat, fejlődik, és egyre mélyebbé válik. Margaret Mahler az első szakasznak az egyénileg funkcionáló fázis nevet adta, mert ebben a fókusz még saját magunkra irányul. Egy párkapcsolat esetén az első időszakban ez azt fogja jelenteni, hogy a kölcsönös vonzalom és a közös érdeklődési pontok kapnak nagy hangsúlyt.
A következő fejlődési lépcsőben a szimbiotikus szakaszt élik meg a felek. Ez az anya és a baba közti erőteljes és intenzív érzelmi összekapcsolódást jelenti. Ha ezt a szerelmi viszonyra értjük, akkor ott abban az időszakban élhetjük meg az egybeolvadást, az összefonódás ekkor a legerősebb.
Ezt követi a szeparációs-individuációs fázisnak nevezett szakasz, amikor a kapcsolatban lévő felek az egymás egyéniségét, különállóságát is megtapasztalják. Fontos ebben az időszakban az, hogy mindkét résztvevő meghúzza a saját határait, és újra a kapcsolaton kívüli dolgokra is fókuszt helyezzenek.
A távolodás azonban szerencsére nem végleges, hiszen újabb újraközeledést fognak megélni a szerelmesek, amikor már érettebben, stabilabban köteleződnek el egymás mellett.
Ezeknek a szakaszoknak sem a linearitása, sem az időbeli hossza nem egyforma a különböző párok esetében, ugyanis mindenki a saját tempójában és módján éli meg ezeket, az azonban biztos, hogy nem kikerülhetők az egyes kihívások. Ez azonban azt is jelenti, hogy ha ismerjük őket, nem fognak váratlanul érni bennünket.
Mitől válik stabillá a párkapcsolatunk?
Egy jól működő kapcsolatban az őszinteség és a jó kommunikáció alapvető, hiszen ezeken fog múlni, hogy képesek vagyunk-e megosztani egymással az érzéseinket és a vágyainkat.
Azok az értékek és célok, amelyekről azonosan gondolkodunk, szintén rengeteget számítanak, ez vonatkozik a jövőbeli tervekre és a közös élményekre is, amelyek kohéziós erőt jelentenek. A bizalom, a kompromisszumra való hajlandóság és a tisztelet szintén alappillérei a boldog és kiegyensúlyozott kapcsolatnak.