SAJTÓKÖZLEMÉNY

A szakma és a közlekedők is támogatják a leállósáv átnevezését

Ritkán látható széleskörű támogatással zárult az Állami Autópálya Kezelő Zrt. „vészsáv-kampánya”. A közúti közlekedés gyakorlatilag összes – közvetlenül vagy közvetetett módon részt vevő – szereplője támogatja az ÁAK-t a közúti közlekedés biztonságának növelését célzó törekvésében. Abban is széleskörű konszenzust hozott a kampány, hogy a legveszélyesebb közlekedési zónát, az autópályák leállósávját célszerű volna átnevezni.

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elsődleges feladata a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, a balesetek számának és súlyosságának csökkentése a kezelésében lévő úthálózaton. E célkitűzés jegyében indította útnak februárban a társaság közlekedésbiztonsági kampányát, amelynek elsődleges célja a leállósáv nem rendeltetésszerű, nem a KRESZ-ben meghatározott módon történő használatának visszaszorítása, a leállósávban történő balesetek számának és az ott bekövetkező halálesetek számának csökkentése volt. Az autópályák a közúthálózat legbiztonságosabb részei, tavaly mégis csaknem 50 ember vesztette életét a pályákon (közülük öten a leállósávon), 20 százalékkal többen, mint 2008-ban.

Személyi sérüléses balesetek száma az ÁAK Zrt. gyorsforgalmi úthálózatán 

A kedvezőtlen tendenciát részben az magyarázza, hogy új balesettípusként több gyalogosgázolás is történt a pályán. Ezek a jellemzően halállal végződő balesetek azért következnek be, mert az autóvezetők túlnyomó része nem ismeri vagy már elfelejtette a leállósáv használatának szabályait.  Az új típusú balesetek jelentőségét mutatja, hogy a halálos balesetek száma úgy emelkedett, hogy az összes személyi sérüléses események száma 1,7 százalékkal csökkent, továbbá a szerencsétlen kimenetelű esetek súlyosságát és a járművek futásteljesítményét is figyelembe vevő súlyozott relatív baleseti mutató is 2,7 százalékos csökkenést mutatott 2009-hez képest.

A kampány egyszerre hívta fel a figyelmet a leállósáv rendeltetésszerű használatára, és általában a kulturált közlekedés fontosságára, de célul tűzte ki azt is, hogy konszenzust teremtsen a leállósáv átnevezésére. Az ÁAK szerint ugyanis a leállósáv elnevezés túlságosan megengedő, azt sugallja, hogy ezen a területen megállhat és pihenhet, intézheti ügyes-bajos dolgait a vezető. Ezzel szemben a KRESZ szerint a leállósávban csak akkor lehet megállni, ha az autó műszaki állapota miatt nem lehetséges a továbbhaladás. Szakmai körökben széles konszenzus alakult ki a leállósáv átnevezésének szükségességéről. Az Országos Mentőszolgálat, a rendőrség, a Magyar Autóklub és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakemberei, valamint közlekedéspszichológus és vezetéstechnikai tanácsadó támogató véleménye és nyilatkozata hangzott el, számos televíziós csatorna készített összeállítást e témáról.  

A kampány során egyértelművé vált, hogy nemcsak a szakma, hanem a közlekedők is támogatják az új név bevezetését. A vezess.hu weboldalon indított szavazáson a véleményt nyilvánító több mint tízezer látogató döntő többsége az elriasztóbb „vészsáv” elnevezést támogatta. A kommentárok szerint a vészsáv elnevezésből vita nélkül következik mindenki számára, hogy kizárólag veszély esetén lehet igénybe venni a forgalmi sávok melletti útterületet.

A kampány keretében a társaság jól érthető ikonokon foglalta össze, hogy mi a teendő, ha az autó meghibásodása miatt mégis meg kell állni a vészsávban: vészvillogót bekapcsolni, láthatósági mellényt fölvenni, elakadásjelző háromszöget a jármű mögött 150 métere kihelyezni, szalagkorlát mögött várakozni. Ez az üzenet kiemelkedő hatékonysággal érte el a közlekedőket, a már elvégzett részvizsgálatok alapján a lakosság 79 százaléka felismerte és kedvelte a kampányt.

Az első három hónapban nem történt baleset a leállósávban, de az ÁAK mindenképpen tartós eredményt szeretne elérni, ezért a társaság folytatni akarja a közlekedésbiztonság érdekében tett erőfeszítéseit, és szeretné elérni, hogy a KRESZ-ben is a veszélyre utaló kifejezés váltsa fel a leállósáv elnevezést. A társaság az egyedi kampányok mellett 2011-ben az utoléréses balesetek számának csökkentését, a biztonsági öv viselési arányának növelését, a passzív védelem megerősítését (szalagkorlátok, energiaelnyelő rendszerek), a pályaelhagyás szempontjából veszélyes zónában lévő túlméretes fák kivágását vagy korláttal történő megvédését, illetve az ellenirányú felhajtások kockázatának csökkentését tűzte ki célul.

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.