Bár a kép nem a cikk mondani válójához kapcsolódik, de nagyon megtetszett, mikor képet kerestem a cikkhez. Még, mielőtt bárki megbotránkozna, csak szeretnénk a kedves Olvasókat néhány tanáccsal megismertetni, a növények szaporításával kapcsolatban. Csapjunk is bele a közepébe:

Magvetéssel (ivarosan) csak azokat a dísznövényeket szaporítjuk, amelyek utódai azonos értékűek lesznek az anyanövénnyel. A melegigényes növények magjait langyos- vagy melegágyba vessük el, és ott neveljük. A vetést a mag nagyságának egy- vagy kétszeresének megfelelő vastagságú földdel takarjuk be. Az egészen apró magvakat szaporító ládába, a felszínre vessük, és csak üveggel vagy papírral takarjuk le. Ivartalanul azokat a dísznövényeket szaporítjuk, amelyek magot nem érlelnek, vagy mag útján nem kapunk az anyanövénnyel azonos értékű utódokat.

Az egynyári dísznövényekzömét magvetéssel szaporítjuk. A lassú fejlődésű, hőigényes növények magját üveg alatt, langyos ágyban, az igénytelenebb vagy gyorsabb növekedésűeket pedig állandó helyre vetjük. Több egynyári növény magja nem csíraképes, vagy magról szaporítva nem fajtaazonos, mások nem hajlandók magot érlelni. Ezeket dugványozással szaporítjuk, melyeket a kiültetett vagy az épületben átteleltetett anyanövényekről szedünk. Az állandó helyre vetett egynyáriakat kelés után ritkítsuk ki. Folyamatos virágzásukat a hajtások visszavágásával segíthetjük elő. Állandó helyre vethető például a korán nyíló afrikai aranyvirág, az egynyári díszmák, a kaliforniai díszmák és a díszpipacs, az egynyári krizantém, a szarkaláb, a nyári azálea, a tatárvirág, a klárcsi. Magról vetve egész nyáron virít a díszparéj, a kokárdavirág, a rézvirág (zinnia), a mályvarózsa, a porcsinrózsa, a seprőfű. Magvetéssel palántát nevelünk, és palántaként ültetjük állandó helyre a nyáron virágzó bojtocskát, a bársonyvirágot (büdöske), a kúpvirágot, a lángvirágot, a magyar paréjt, a nebáncsvirágot, az oroszlánszájat (tátika), a paprikavirágot (Salvia), a petúniát, a vaníliavirágot és a vasfüvet. Az árnyéktűrők közül állandó helyre vethető a csodatölcsér, a sarkantyúka, de palántázzuk a begóniát, a lobéliát, a fuksziát.

A kétnyári dísznövényekvetés után csak második évben virágoznak és hoznak magot. Palántaként ültetjük ki kertünkbe: az árvácskát, a nefelejcset, a százszorszépet, a harangvirágot, a piros gyűszűvirágot és a törökszegfűt.

Az évelő dísznövényekgyökere, gumója, hagymája, gyökértörzse (rizómája) évről évre áttelel, tavasszal kihajt, virágzik, termést érlel. Ősszel lefagynak a szárai, levelei. Egyeseket magvetéssel, másokat föld feletti részeikkel, tőosztással, sarj hagymával, gumóval vagy dugványozással szaporítjuk. Magvetéssel és tőosztással egyaránt szaporíthatók a tavasszal nyílók közül: az évelő szarkaláb, az égő szerelem, a harangláb, a harangvirág, a kankalin, a pirétrum és a szibériai nőszirom. Gyökértörzzsel szaporodik a gyöngyvirág és a nőszirom. Tőosztással a bazsarózsa, a szépecske; magvetéssel a ligetszépe. Az évelő díszpipacs magvetéssel és gyökérdugványozással; a kokárdavirág magvetéssel, hajtásdugványozással és tőosztással; a szívvirág dugványozással, tőosztással, sőt gyökérdugványozással is szaporítható. A nyáron virágzó évelő dísznövények közül a búzavirág, a cickafark és a kúpvirág tőosztással és magvetéssel; a tűzliliom, a fáklyaliliom és a veronika tőosztással; az akantusz tőosztással, gyökérdugványozással és magvetéssel; az aszter zölddugvánnyal és tőosztással; a dália gumóval és gyökeres dugvánnyal; a jukka gyökérdugvánnyal és tőosztással; a lángvirág pedig tőosztással, zölddugványozással és gyökérdugványozással szaporítható.                                                                                       Forrás:Webkert.hu