Mondta el lapunknak Raffael László, az Abonyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat régi- új elnöke, akit újraválasztása kapcsán faggattam jelenről és jövőről.
L.V. Minek köszönhető véleményed szerint az a nagy siker a mostani választásokon, ami azt eredményezte, hogy a korábbi Kisebbségi Önkormányzat minden tagját újraválasztották, akik mind a LUNGO DROM szervezet jelöltjei voltak?
Raffael László: Először is nagyon szépen köszönöm mindannyiunk nevében, hogy ismét bizalmat szavaztak nekünk. Én úgy gondolom, hogy ebben nagy szerepet játszik az, hogy már többen is közel húsz éve dolgozunk a közösségért. Segítjük a hozzánk forduló embereket, bárkit, nem csak a romákat! Azt hiszem, hogy ez a siker titka. Az, hogy ezt hálálták meg választóink. Nagyon szívesen segítünk, hiszen ezt vállaltuk!
L.V. Úgy tudom, hogy nincsen államilag túlfinanszírozva az országban egyetlen kisebbségi önkormányzat sem, sőt. Nagyon kevés a normatíva. Így van ez?
Raffael László: Igen, sajnos ez valóban így van. Az éves állami normatíva nem éri el a 600.000, azaz a hatszázezer forintot. Ebből nagyon nehéz bármit is érdemben megvalósítanunk. Igaz, a helyi „ nagyönkormányzat „ sokat segít nekünk, hiszen kaptunk irodát és annak a költségeit ők fizetik. Elképzeléseink természetesen vannak, de pénz nélkül ezek nem fognak megvalósulni. Így a magunk módján próbálunk meg segíteni. Nagy sikerként éljük meg, hogy a közelmúltban húsz embernek sikerült segítenünk abban, hogy munkát találjanak, sőt még újabb tízre van igény. Így azt gondolom, hogy megérte, hogy itt vagyunk! A munkaközvetítés érdekében mindent megteszünk, cégeket keresünk meg és már ők is fordulnak hozzánk, ha munkaerőre van szükségük. Az emberek, akiket megkeresünk Abony önkormányzatának segítségével, általában nagyon örülnek.
L.V. El is vállalják a munkát a kezdeti lelkesedés után?
Raffael László: Azt kell mondanom, hogy igen! Ma már egyre kevesebben mondanak nemet. Inkább dolgoznak havi hatvanezerért, mint vannak otthon huszonnyolcezer forintért.
L.V. Úgy tudom, hogy Abony önkormányzatának nincsen roma származású képviselője, miért van ez így annak ellenére, hogy a lakosságnak mintegy 8-10%-a roma a becslések szerint?
Raffael László: Pár ciklussal ezelőtt ez még nem így volt. Én, elnökként ott voltam és szavazati jogom is volt. Változott a törvény és most már csak tanácskozási jogom van. Igaz, még zárt ülésre is kérhetem ezt, ha érint bennünket a téma. Ez nem biztos, hogy jól van így. Én összefogást szorgalmaztam Juhász Róberttel is, aki végül polgármesternek indult. Felajánlottuk, hogy indítsunk minden körzetben jelöltet és állítsunk listát. Talán listavezetőként bejuthatott volna képviselőnek. De Robi ezt sajnos nem szerette volna.
L.V. Mi a véleményed az Abonyba betelepült romákról?
Raffael László: Tényleg van velük baj. Kértem, hogy nézzük már meg a törvényt és először szerettünk volna velük mi elbeszélgetni, de erre nem volt lehetőségünk. Pedig vállaltam volna a konfrontációt is, akár az ombudsman előtt is. Én komolyan nem tudom, hogy miért jönnek. Mit várnak el, mit akarnak itt? Ha idejön lakni, akkor munkahely is kéne neki. A segélyezési rendszer nem képes gondoskodni róluk. Nem a helyi tős- gyökeres romákkal van a baj, mondom én ezt polgárőrként is. Talán itt olcsóbbak a házak? Én nem tudom. Azt sem tudom sokukról, hogy „ ki fia borja „. Szerencsére a szocpol törvény változása óta megrekedt ez a folyamat, egyre kevesebb a betelepülő. Sőt, úgy látom, hogy a gyermekvállalási kedv is alábbhagyott a romák körében is.
L.V. További jó és eredményes munkát kívánok, köszönöm szépen a beszélgetést!
Lőrinczy Veronika