Trianon mások szemével
Trianon a magyar történelembe gyakorlatilag gyásznapként vonult be. A békekötés után országunkat feldarabolták. Ezt mindenki tudja, gyakorta írnak is róla. A tényekről, a magyarok fájdalmáról, az igazságtalan fejleményekről. Most egy kicsit rendhagyó módon tallózgattam Önöknek abból, hogy mások, más nemzetek mit is gondolnak minderről. Van olyan írás is az ajánlatomban, mely ezotérikus szemszögből nézi Trianont. Kérem, olvasgassanak és gondolkodjanak. Cikkemet vitaindítónak szánom. A mai napon Abonyban is megemlékezést tartottak, koszorúztak. Beszédet Györe Csaba tanár úr mondott. A rendezvény képeit nézegethetik az olvasmány mellé. LŐVE
Trianon román szemmel
….. Szerintük ugyanis Trianon egy fennálló állapotot szentesített, "elismerte a román nép évszázados, következetes hacát az egységes nemzetállami létért", s Erdély lecsatolásával "történelmi igazságtétel" történt. Mert Erdély mindig is román föld volt, sőt a román nép bölcsője, hiszen itt, Szászváros mellett, Sarmisegetuzán székelt Decebal, a dák király, akinek népe keveredett a győztes Trianus római seregével, s ebből a keveredésből alakult ki a román nép. A történelmi tény, hogy 1918. december 1-je előtt Erdély soha, egyetlen percig sem tartozott román fennhatóság alá, soha nem volt román, csak magyar fejedelme, elöljárója, ugyancsak nem zavarja a román történelemcsinálókat. A délibábos eredetlegenda, a romantikus, átkozmetikázott historizálás, az elfogult történelemszemlélet alapján írt "művek", a tankönyvek, utóbb a nemzeti-szocialista pártpropaganda-gépezet, jelenleg pedig a média ébren tartja a társadalom tudatában a "nagyromán eszmét", ami a nemzetállami ideológiának biztosítja a tömegbázist, a hátteret.
Forrás és részletek: www.hunsor.se
Trianon angol szemmel
Bryan Caltredge szerint Trianon után több politikus is elismerte: a határok módosítása Magyarország szempontjából rendkívül igazságtalanul történt.
Sokat jelent a múlt a magyaroknak, de minden országnak joga, hogy tiszteletben tartsa a múltját, és tanuljon belőle – mondta Bryan Caltredge brit történész a Ma Reggel című műsorban.
A történész úgy vélte: az antanthatalmak nem akarták kifejezetten megbüntetni a magyarokat, csak a németek esetében merült fel ez a lehetőség. Ausztriára és Magyarországra úgy tekintettek, mint a kisebbik szövetségesre, és azt tartották, nem jószántából vettek részt a háborúban. Caltredge szerint a trianoni békediktátumban nem volt büntető szándék. Valóban szigorú volt és igazságtalan volt – hangsúlyozta a történész -, de ez több tényező okozta. Ennek egyik oka volt a békekonferencia felépítése, valamint hogy a Kun Béla-féle Tanácsköztársaságot nem hívták meg a tárgyalásokra. Mire nagy nehezen megalakult egy demokratikusnak nevezhető kormány, ddigra a békekonferenciának gyakorlatilag vége volt – tette hozzá.
A részletek megalkotásával foglalkozó bizottságok gyakorlatilag nem foglalkoztak Magyarország sorsával. Azzal voltak elfoglalva, hogy létrehozzák a demokratikus Csehszlovákiát és Jugoszláviát. Nem foglalkoztak azzal, hogy 3 millió magyar a határok elmozdításával gyakorlatilag a túloldalon találja magát. Amikor ez előtérbe került, már túl késő volt – folytatta Bryan Caltredge.
Hozzátette: az eredeti elképzelés szerint egy nagy találkozót terveztek a vesztesek és a győztesek számára. Ekkor méltányossági alapon korrigáltak volna a feltételeken. Ez azonban elmaradt, így az utódállamok gyakorlatilag többet kaptak, mint amennyit eredetileg akartak.
A brit történész szerint később több politikus is elismerte: a határok módosítása Magyarország szempontjából rendkívül igazságtalanul történt.
A Bryan Caltredge úgy látja: a magyarok egész történelmük során azt érezték, hogy szigetet képeznek a környező népek között. „Sziget a kultúrájuk, sziget a nyelvük. Márpedig a szigetnépek mindig nagyobb nyugtalansággal figyelik szomszédaikat.”
A monarchia nemzetiségekkel szembeni politikájával kapcsolatban hangsúlyozta: annak tudatában, hogy a környező országoknak erős barátaik voltak, „beláthatjuk, hogy a magyarok hibás magatartása nem agresszív, hanem védekező stratégia volt.”
Trianon cseh-szlovák szemmel
A Habsburg Birodalom felbomlása már 1848-ban megkezdődött, amikor az Európán végigsöprő forradalmi hullámot látva (a bécsi kamarilla (Metternich) által gyengeelméjűnek tartott) V. Ferdinánd ígéretet tett a császárság megreformálására, annak parlamentáris, alkotmányos monarchiává alakítására.
Ugyanakkor a (buda)pesti parlamentet és demokráciát a magyar arisztokrácia irányította és tartotta kezében. Ezért nagyon kevés szlovák kaphatott vezető, befolyásos szerepet a magyar politikai életben….. A magyar társadalmi berendezkedés már ekkor magában hordta Trianont! Egy évvel a Kiegyezés után, - (nem tanulva 48 hibájából!) - egyedüli, hivatalos államnyelvé tette a magyart, miközben a választórendszerben kikötötték, hogy csak bizonyos nagyságú föld, birtok tulajdonosa lehet képviselő,ill. képviselőjelölt. Ezzel gyakorlatilag a magyar arisztokrácia kezében összpontosult az ország irányítása.
Forrás és részletek: http://pocakosgondok.blogspot.com/2008/11/trianon-cseh-szlovk-szemmel.html
Egyéb érdekes írások:
http://www.napfonat.eu/trianon_ezoterikus_szemmel.html
http://www.kommentar.info.hu/kollai_istvan-zahoran_csaba_trianon_a_roman_es_szlovak_koztudatban.pdf
http://hem.passagen.se/mihi1/eszterhazy.htm
http://www.francianyelv.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1205&Itemid=97
http://epa.oszk.hu/00000/00036/00060/pdf/177-184.pdf
http://www777.blogter.hu/357440/semmisnek_tekintheto_a_trianoni_bekeszerzodes