A nagy átverés - magánnyugdíjpénztári lenyúlás
Nem érdemes előre elkölteni a magánkasszáktól visszavárt összeget. Óriási csalódással szembesülhetnek majd az emberek a nyugdíjpénztáraktól érkező csekkek láttán. Lapunk 2009 óta több cikket közölt a kasszák és a mögöttük álló vagyonkezelők gazdálkodásával kapcsolatban, de a nyugdíjpénztári lobbi és a hozzájuk kapcsolódó balliberális érdekkör minden alkalommal mellébeszélt a tények precíz ismertetése helyett. Most egy átlagos magyar pénztártag példáján keresztül mutatjuk be, hogy korántsem volt alaptalan a félelmünk. Tizenhárom év magánpénztári tagság után, csaknem hárommillió forintnyi megtakarítással a hamarosan kifizetendő reálhozam alig éri el a 35 ezer forintot. Ráadásul a hazai pénztárak 1998 óta produkált teljesítményét elemezve kiderül, hogy vannak, akik még ennél is sokkal rosszabbul járnak majd.
A Magyar Nemzet 2009 augusztusa óta többször is foglalkozott azzal, hogy a hazai magánnyugdíjpénztárak átláthatatlan gazdálkodása és sokszor ellentmondó adatszolgáltatása miatt akár a tagok vagyona is veszélybe kerülhet. Már két évvel ezelőtt felhívtuk a figyelmet arra is, hogy a 2008-as, óriási mértékű vagyonvesztésnél akár még nagyobb baj érheti a hárommillió pénztártagot, hiszen az utóbbi években a folyamatos – több hónapos vagy akár éven túli – késések miatt százmilliárdos nagyságrendű összeget használhattak a magánnyugdíjpénztárak, illetve a mögöttük álló vagyonkezelők olyan számlákon, amelyeknek a hozamai soha nem kerültek nyilvánosságra. Ezzel szemben a hazai kasszákat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség (Stabilitás) kimutatásaira épülő híradások mindig impozáns hozamokról szóltak, miközben jótékonyan elhallgatták a magánpénztári tagokat ért veszteségeket.
A nyugdíjpénztári lobbi és a hozzájuk kapcsolódó balliberális érdekkör a tények ismertetésekor minden alkalommal indokolatlan pánikkeltéssel vádolta lapunkat. Ekkor persze már nagyban dúlt a csúsztatásokkal és részigazságokkal terhelt játszma a pénztártagokért, de leginkább az általuk befizetett összegekért. Ennek ellenére – a kormány 2010 októberében elindított nyugdíjvédelmi programjának hatására – a magánkasszák tagjainak 97 százaléka január végén úgy döntött, hogy visszalép az állami rendszerbe. Tette mindezt többek között abban a reményben, hogy így legalább az addig elért reálhozamot felveheti. Sokan arra számítanak, hogy a hazai pénztárak tisztességes nyereséget termeltek számukra. Akár több százezer forintban is reménykednek, külföldi utazásokat, előre hozott vásárlásokat tervezgetnek. Azonban nagyon sokan szembesülhetnek óriási csalódással majd a nyugdíjpénztáraktól érkező csekkek láttán.
Lapunk egy konkrét személyes példán keresztül mutatja be azt, hogy a multinacionális háttérrel rendelkező pénzintézetek menynyire felelőtlenül bántak egykori tagjaik megtakarításával.
Bővebben: http://www.zoldvalasz.hu/node/456