veroniq - 2011.06.24. 16:42:36
Kommentek
ellike51 - 1
2011.06.26. 16:06:26
ezzel a címmel írt verset egy erdélyi mai magyar költő, Bágyoni Szabó István:
lidércnyomásos út, zápor várható
kötétlen szekerek fölött
nyirkos tenyér
a sátor
lopja magát a vér sója
sarjú alatt
két bibliás
prédikátor
lidércnyomásos út. csillagtalan
a tatros felől
ázott posztó
érkezik a feledékeny este
lopakodik só-léptekkel
a rettenet
a beste
lidércnyomásos út, vámoló száj
a szoros
kiabál int
meg-megráng a dohos sarjú alatt
Tamás
és Bálint
sorjáznak szekerek
csak jönnének
csak idejében
távoli küllő-reccsenés
hajnalra hátha
ideérnek
lidércnyomásos út. menedék semmi
semmi csak a ló
csak a só lehet
halálrohamra nyikorognak
megterhelt
fehér szekerek
Ez a vers nem megrendelésre készült, de nagyon hűen visszaadta azt a hangulatot amit az éjszaka a túrán résztvevőkkel átéltünk.
Hajnalra értek célba a gyalogtúrázók a szekerekkel egykor járt történelmi sóúton Tápiószelére vagy a bátrabbak 50 km megtétele után a reggeli órákban Nagykátára.
Hangulata és varázsa volt ennek a csillagfényes és kissé hűvös éjszakai túrának.
Köszönöm Veronikának a közreadást, többieknek a kommenteket, beszámoló később más egyéb elfoglaltság miatt.
kuci18 - 1
2011.06.26. 15:08:55
Nagy nagy érdeklődéssel olvastam végig a cikket, nagyon tetszett ,és el is gondolkodtam hogy milyen szorgos népek lakják e hazát,én Erdélyből származom ,a Parajdi sóbánya szomszédságából ,és emlékszem a nagyszüleim is onnan hordták a sótömböket ,ha bár nekik nem kellett nagy úttat meg tenniük ,de fenyves hegyeken át keltek,tudomásom szerint az Erdélyi fenyőfa nagy szerepet játszott Pest újra építésekor is ,és azok a fák is el bírtak egy pár kg sót. Ami még fel tűnt az a Pléhkrisztus :) Erdélyben a Bádogot hívják pléhnek ,itt nem nagyon hallottam .sziasztok
Alkesz - 1
2011.06.24. 16:28:24
és a lóvasút oda ment ki: azzal szedték össze a tejet, különféle termékeket a pokoltanyai tanyákból, amit vittek ide-oda piacokra, vagy leadni. Sok újszászi és györgyei házba találhatnánk a sínből, amit onnan felszedtek..:)
A vasúti megállóhelyet meg tudom mutatni, akit érdekel, hol volt, nagyszüleim, anyum Pokoltanyán éltek sokáig. Anyut pedig még a pokoltanyai iskolában okították a szépre jóra. Egyébként ezt az iskolát vette meg és újította fel Dóra Béla igényesen (ott lehet lovagolni is, ott megy el a túra mellette közvetlenül: itt ér véget az aszfaltút az erdő után, az aszfaltúti kanyarban jobbra látható).
Amíg én voltam ezen a túrán ennél az ellenőrzőpontnál, mindig megemlítettem, így itt is: ha az aszfalt után megyünk tovább a földúton Szele felé, jobb kéz felől látható lesz, kb 150 méter után egy bokor/facsoport. ott volt egy csárda. Ennek a csárdának volt egy pincerendszere, amibe egy ember lovastól felszállva elfért és el tudott menekülni, ha szorult a kapca és nem kívánta bevárni a perzekútorokat.:) Konkrétan tán Rózsa Sándor is igénybevette a monda szerint tán..Bár jó messzire kellett volna elkeverednie a "szögedi" határból.
Az 1950-es, 60-as években még mélyszántás során (állítólag) szakadtak be gépek a pincerendszer maradékába.
ellike51 - 1
2011.06.21. 21:13:09
Te Feri? Egy újszászi munkatársam is említett valami ilyesmit, de semmi tárgyi emléket (bizonyítékot) nem tudott többet.
Azért köszönöm az infót. Felénk is volt hasonló egész az 50-es évekig működött. A nagyvasút állomására vitte a cukorrépát és onnan hozta a répacsíkot.
Markó Ferenc - 1
2011.06.21. 20:37:34
Lexikonokban azt olvashatjuk a lóréról, hogy neve nyitott vasúti kocsit jelent, és az angol lowrey szó átvétele.
Így terjedt el a köznyelvben is a XIX. század második felében.
Újszászon fél évszázadon át működött a hivatalos nevén lóvontatású gazdasági vasút, és csak a legöregebbek emlékezetében él a zajos, egy ló által vontatott kis kocsik és sínek látványa.
Az újszásziak csak kutyakocsi vasútnak hívták.
Markó Ferenc - 1
2011.06.21. 20:25:35
A "lóvasútról' sajnos semmi információm.
Viszont az általad említett mindkét helyen találtunk már detektorozás közben maradványokat a vasútból is.
Újszásznál az Orczy birtokon, Abonyban pedig a Szende és Kostyán tanyáknál, a Lőszerraktár előtt.
ellike51 - 1
2011.06.21. 20:09:36
gyermekkoromban arrafelé csillekocsik vitték a cukorrépát Pokoltanya vasúti rakodóhelyéig, ott rakták a nagyvasútra . Valami keskenynyomközű (lóvasút?) lehetett, az abonyi határtól egészen Pokoltanyáig. Tudtok valamit erről?
Egyébként - bár nem idetartozó, - volt hasonló vasút Paládicspusztán és a Tószegi út jobboldalán is Szolnok felé. Tudtok valamit erről?
Markó Ferenc - 1
2011.06.21. 19:02:29
Katona koromban az újoncoknak Pokoltanyánál volt a kiképzésük!
Teljes menetfelszerelés oda-vissza, Szolnok Fürts Sándor Laktanya- Tápiógyörgye Pokoltanya.
Élmény volt a tavaszi hóolvadás után. Aki nem bírta vitték a többiek!
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények