Ma is rejtély, hogy kik bombáztak 1941. június 26 án?
Rahó-Kassa-Munkács-Enyicke = Hadüzenet a Szovjetuniónak
12:40 órakor Rahónál repülőgépről géppuskatámadás ért egy gyorsvonatot. A támadás eltérő források szerint két vagy három embert ölt meg, három súlyos és hat könnyebb sebesülést okozott. A gépeket ekkor a jól látható felségjelek alapján szovjetként azonosították.
13:00 órakor Heringes község szélén települt magyar légvédelmi figyelőpont észlelt három nagyméretű, gyors kétmotoros bombázógépből álló köteléket, de a repülőgépek típusát kézi távcsövön át nem tudták felismerni – a gépeken csak a sárga festésű szárny- és törzsjelzéseket figyeltek meg. Az esetről riasztást sem tudtak leadni, mivel tábori telefonvonaluk esőzés miatt beázott, elnémult.
13:07 órakor a bombázókötelék alacsony magasságban egyenesen átrepült Kassa városa felett és a teljes bombaterhét ledobva, éles bal fordulóval távozott. A várost védő gépágyúk a támadás teljes váratlansága miatt csak néhány lövést tudtak leadni, a gépeken találatot nem figyeltek meg – az egyik bombázó azonban feltehetően műszaki probléma miatt rendszertelenül szórta le terhét, az egyik bomba egy szomszédos falu Enyicke szélén csapódott be.
Kassára összesen 29 db (+1 a szomszéd falura) légibomba hullott, amelyek a 100 kg-os méretkategóriába tartoztak. A támadás a városban 32 halottat követelt, az áldozatok között 7 postás és 8 katona is volt, a súlyos sérültek számát a források 60 főre teszik. A 30 db légibomba közül kettő nem robbant fel. Mindkettő szovjet típusú, 105 kg-os, légcsavar biztosítású, pillanatgyújtós rombolóbomba volt.
A Kárpátok felett két magyar vadászrepülőgép megkísérelte elfogni a távozó köteléket, azonban a bombázók ekkor felgyorsítottak és a felhőrétegbe emelkedtek, ahol a lassú, kétfedelű, nyitott kabinos Fiat CR-42 típusú magyar vadászgépek nem tudták követni őket. A legkisebb megközelítési távolság mintegy 1000 méter volt, a bombázók típusát ekkor sem sikerült azonosítani.
Fiat CR-42
A magyar válasz
Bárdossy László miniszterelnök a kassai bombázás után, 1941. június 27-én bejelenti, hogy Magyarország hadiállapotban áll a Szovjetúnióval
1941. június 27.én 7 óra 10 perckor, a hadiállapot bejelentése előtt közel három órával - a veszprémi 4/II. bombázórepülő-osztály két százada, a 4/3. "Sárga Vihar" és 4/4. "Buzogány" - válaszul az előző napi kassai incidensre bombatámadást hajt végre szovjet célpontok ellen.
Kik bombázhatták Kassát?
a szovjetek szándékosan
a szovjetek tévedésből
a románok
a németek
a szlovákok
a jugoszlávok
az angolok
magyar önbombázás
Iljusin II-4 szovjet bombázó
A legvalószínűbb, hogy a bombázást téves célpontot támadó szovjet gépek hajtották végre. A Kassától északra, az akkor a német hadsereg által ellenőrzött szlovák területen található Eperjes városa a levegőből mind fekvése, mind körvonala alapján meglehetősen hasonlít Kassára.
Ráadásul a támadás idején a városban működött a Wehrmacht egyik fontos híradó központja, amely számos géptávíró vonalat és egy nagyteljesítményű katonai rádióadót kezelt.
Markó Ferenc