Jövőre lesz 60 éves a Bihari János Zeneiskola. Ezen jeles évforduló kapcsán kezdünk múltidézőbe, melyhez természetesen szeretettel várjuk a tanárok, volt és jelenlegi növendékek írásait, fényképeit is. Célunk az, hogy a dicső intézmény múltját bemutassuk, azt, hogy hogyan is vezetett az út a nem kevésbé szép jelenhez. Jövőre talán már csak a helye marad meg a Bihari János Zeneiskolának, hiszen ott, egy új művelődési ház komplexum épül, ahol majd ők is helyet kapnak. Biztosan kemény feladatot kell majd teljesíteniük az ott dolgozóknak és a növendékeknek, át kell vészelniük azt az időszakot, amíg más épületekben kapnak ideiglenes menedéket. Ezúton is szeretettel üzenem: kitartás, megéri. Hiszen a kultúra örök és az ember olyan sajátja, melyet senki soha el nem vehet tőle. Most pedig kezdődjön a múltidézés, képpel és szóval:
Abony zenei életét a XIX. Század végén és a XX. Század első három évtizedében szinte egyedül a helyi Ipartestület énekkara jelentette. Hangszeres oktatásról a harmincas évektől beszélhetünk, amikor két idős zenész az Önkéntes Tűzoltózenekart megalakítja. Ezen kívül csak 15-20 fő az, aki zongorázni, illetve hegedülni tanul egy magániskolában.
A döntő fordulat a felszabadulás után következett be ( 1952-ben), amikor Szabó Sándor tanító vezetésével és hősi erőfeszítésével megkezdődött községünk zenekultúrájának felemelkedése. 1952-ben alakult meg Cegléden a zeneiskola és ez adta az ötletet, hogy itt tagiskolát alakítsanak. Így Szabó Sándor igazgatóhelyettes vezetésével és három tanár közreműködésével 70 fős tanulói létszámmal megkezdődött Abonyban is a zeneoktatás. Az iskola első tanárai: Dr. Hegyessy Sándorné zongora, Szirmay Reginaldné zongora, Huszti József hegedű, Szabó Sándor szolfézs.
Egy évig a helyi művelődési házban és az általános iskolában folyt a zeneoktatás, majd 1953-ban a községi tanácstól megkapták a jelenlegi épületet. 1954-ben már volt önálló költségvetése az intézménynek, így Abony volt az első község az országban, ahol állami zeneiskola létesült.
Lőrinczy Veronika