Cegléd, 2011. július 27., szerda (MTI) - A 4-es számú főút Abonyt és Ceglédet elkerülő szakaszának építése során előkerült leletanyagból látható válogatás csütörtöktől a ceglédi Kossuth Múzeumban.

 

    Az Évezredek útján című kamara kiállításon mutatják be a megyei múzeumigazgatóság Studia Comitatensia című sorozatának legújabb kötetét is, amely a környéken végzett feltárások tudományos összefoglalója - mondta Rajna András, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti igazgatóhelyettese szerdán az MTI-nek.     A 4-es számú főút Ceglédet és Abonyt elkerülő szakaszán és a térségben végzett ásatásokon számos korszakból kerültek elő régészeti maradványok, az újkőkortól egészen a középkorig.

 

    Az ásatások azért is kiemelkedő jelentőségűek a hazai régészettudomány szempontjából, mert olyan korszakokból is találtak itt emlékeket, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak vagy nagyon kevés információ volt róluk – hangsúlyozta a megyei múzeumigazgatóság munkatársa. Mint kifejtette, a Duna-Tisza köze a régészeti kutatás számára fehér folt volt, és a tudományos gondolkodásban elterjedt, hogy a Duna és a Tisza egyfajta választóvonal; ezt igazolta, hogy a kettő közötti területről nem kerültek elő leleltek. A 4-es főút korábbi munkálatai során előbukkant új leletek azonban megmutatták, hogy ez egyfajta kevert zóna volt, amelyet folyamatosan laktak az őskortól: az itt élők földet műveltek, állatot tartottak.     A nyolc évvel ezelőtt indult kutatások nyomán számos jelentős régészeti eredmény született. A feltárásoknak köszönhető az Abony melletti hétezer éves újkőkori falu, ahol sikerült feltárni a település kapujának számos részletét és a szomszédságában található úgynevezett bajelhárító gödröt. További jelentős lelet az Árpád-kori Cegléd határában működő "ipari méretű" vaskohó, a Cegléd közelében talált tatárjáráskori ház, lakóinak tragikus történetével vagy az Abony közeli karámrészlet, amely a későközépkorban itt élő pásztornépek hagyatéka.

 

    A kiállítás a ceglédi múzeum régi adósságát is igyekszik törleszteni: csütörtöktől az 1970-es években Jászkarajenőn előkerült szarmatakori csontfaragványok leletegyüttese is megtekinthető. "A művészi értékkel bíró dísztárgyak, állat- és emberalakok gyűjteménye a maga nemében szenzációs: nagyon kevés ilyen minőségű és szépségű faragvány található ekkora tömegben" – emelte ki Rajna András. Hozzátette, hogy a leletegyüttes teljes formában történő tudományos feldolgozása is most jelenik meg először a megyei múzeumigazgatóság új kötetében.     A tárlat október 1-jéig látható. 

 

 

hda \ bgu

 

MTI 2011. július 27., szerda 17:08