Lesz még idén sajnos felhőszakadás. Akinek nincs biztosítása, pórul járhat. Most megpróbálunk hasznos tanácsokkal szolgálni mindazoknak, akik nehezen tudnak eligazodni a biztosítások világában. Ebben lehet segítségükre tapasztalt tanácsadónk is. Ha kérdésük van Gáti- Fekete Ágneshez, kérem a cikkben található elérhetőségeken forduljanak hozzá bizalommal.
A legmegfelelőbb lakásbiztosítást legalább olyan nehéz kiválasztani, mint a legoptimálisabb folyószámla típust vagy lakáshitelt. Utánajártunk ezért, milyen szempontokat kell szem előtt tartanunk, ha a lakásbiztosítások között szemezgetünk.
Feltéve
“A lakásbiztosítás kiválasztásakor az első és legfontosabb feladat a személyes igények felmérése: el kell például dönteni, szükség van-e teljeskörű lakásbiztosításra, vagy beérjük azzal, ha a biztosító csak bizonyos esetekben, így például elemi károknál, betöréses lopásoknál, vízkároknál és üvegkároknál térít. A biztosítók feltételrendszerét is tanulmányozni kell: meg kell tudni például, betöréses lopás esetén milyen lakásvédelmi követelményei vannak a biztosítónak, azaz milyen biztonságtechnikai eszközök megléte esetén, mekkora határösszegig térítik meg a kárt. Teljesen fölöslegesen fizetjük ugyanis a biztosítást, ha a biztonsági feltételek nemteljesítése miatt a biztosító eleve nem térítené meg a betöréses lopásból származó kárt” – magyarázza Fekésházy András, a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) lakásbiztosítási bizottságának elnökhelyettese. A szakember szerint érdemes elgondolkodunk azon is, hogy igénybe veszünk-e kármentességi kedvezményt: ha élünk ezzel a lehetőséggel, a biztosító kedvezményt ad a fizetendő díjból, de csak addig, amíg nem élünk kártérítési igénnyel, illetve felelősségbiztosítás eseten nem okozunk kárt. Nagyobb összegű kedvezménynél emiatt megéri egy kisebb kárt (például ablaktörést) saját zsebből helyreállíttatnunk, csak hogy ne veszítsük el a kármentességi kedvezményt.
Felősséggel mindenért?
A biztosítás kiválasztásakor fontos szempont az is, hogy csak magát az épületet szeretnénk-e biztosítani, vagy azzal együtt az épületben lévő ingóságokat is – esetleg kizárólag csak ez utóbbiakat. Célszerű mérlegelni azt is, szükség van-e felelősségbiztosításra: ez utóbbi ugyan a lakásbizosításokhoz kapcsolódik, de magánemberi felelősségbiztosítást jelent, amelynek biztosítottjai az ingatlan tulajdonosai, valamint a velük állandó jelleggel, életvitelszerűen együtt élők. A felelősségbiztosításnak egyébként többek között akkor vesszük hasznát, ha például egy csőtörés miatt eláztatjuk az alattunk lakót. Ha szükségesnek látjuk a felelősségbiztosítás megkötését, föl kell mérni azt is, milyen limitekkel szeretnénk azt megkötni – ebben ugyanis különbségek lehetnek az egyes termékek között.
Önrésszel vagy anélkül?
Ha teljeskörű biztosítás megkötése mellett döntünk, értelemszerűen magasabb díjra számíthatunk, mint azoknál a biztosításoknál, amelyek csak a leggyakoribb kockázatokat, így például az elemi károkat és a betöréses lopásokat fedezik. Emiatt a döntés meghozatala előtt el kell gondolkodni azon, hogy az adott ingatlan esetében érdemes-e többlettköltséget vállalni. Ha anyagi oldalról nézzük a lakásbiztosítást, és a cél a minél alacsonyabb biztosítási díj, jól járhatunk az önrészes megoldásokkal is, hiszen a biztosítók az önrész vállalását általában díjcsökkentéssel honorálják. Ha ilyen terméket választunk, azt vállaljuk, hogy az önrész mértékéig – ami többnyire egy fix összeget jelent – a bagatell károkat (például üvegtörés) nem terheljük a biztosítóra, cserébe viszont jellemzően 15–20 százaléknyi díjkedvezményt kapunk.