Felaprózva, több szereplős felállásban adagolja a kormány, milyen adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel ellensúlyozza a vártnál lassabb gazdasági növekedést, ami sokak szerint a Matolcsy-féle gazdaságpolitika kudarca. Egy biztos, kemény időszak elé néz Magyarország: életbe léptek a közmunka katonás szabályai, csökkent az álláskeresési járadék ideje, keveseknek jut álláskeresési segély, a csokik savanyúbbak, a chipsek pedig sótlanabbak lesznek. Viszont épül egy komplett új falunk Ócsa közelében. Apró részletekben mondja el a kormány, hogyan fogja kezelni idén és jövőre azt a 100-200 milliárd forintos lyukat, ami a tervezettnél jóval lassabb gazdasági növekedés miatt jelenik meg a büdzsében: a tavaly júniusi 29 pontos első akciótervet, az őszi második akciótervet és a tavaszi Széll Kálmán-tervet követő negyedik Orbán-csomagból a hét szinte minden napjára jutott egy morzsa.
Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár szerint 8-10 tétel kell majd a lyuk befedéséhez, melyek között akár megjelenhet az adócsökkentés jövőre esedékes második fázisa, a szuperbruttósítás megfelezésének elhalasztása is. Matolcsy György azzal állt elő, hogy az adóhatóságnak rá kell feküdnie az áfabehajtásokra, amivel máris több száz milliárd forintos többletbevételhez juthat a költségvetés (az reális, hogy ennyi pénz nem folyik be, az már kevésbé, hogy be is lehet szedni).....
Savanyú csoki, bioenergiaitalok, káosz
Csütörtökön életbe lépett a chipsadó, melyet „a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának a visszaszorítására” fogadtak el júliusban. A törvény pontatlan, a végrehajtási utasítás a nyári szünet alatt nem született meg, így a gyártók sok esetben csak vélelmezik, hogy mit gondolhatott a jogalkotó. Az adó üdítőitalra, energiaitalra, előre csomagolt cukrozott készítményekre, sós snackra és ételízesítőkre terjed ki, és meghatározott só-, cukor, valamint koffeintartalom felett kell megfizetni. Az új törvény 20-40 milliárd forintos többletbevételt jelenthetne a büdzsének, ezt azonban mérsékelheti a megdráguló élelmiszerek keresletének visszaesése, a feketekereskedelem erősödése, valamint az is, hogy az érintett gyártók alkalamazkodnak az új helyzethez: kevésbé lesz sós a chips, nem lesz édes a csoki, az energiaitalok pedig koffeintartalmú mixtúra helyettélénkítő teává alakulnak.
Forrás és részletek: http://hvg.hu/gazdasag/20110903_oban_dieta_megszoritasok
Beküldő: Steve
Ki volt Széll Kálmán, melyről a " nagy tervet " elnevezték?
Széll Kálmán (Gasztony, 1843. jún. 8. – Rátót, 1915. aug. 16.): politikus, miniszterelnök, az MTA ig. tagja (1902). Vörösmarty Mihály leányát, Deák Ferenc gyámleányát vette feleségül. 1867-ben Vas vm.-ben szolgabíró, 1869-től 1911-ig megszakítás nélkül a szentgotthárdi kerület képviselője Deák-párti, ill. szabadelvű párti, 1906-tól alkotmánypárti programmal. 1875. márc. 2-től 1878. okt. 11-ig pénzügyminiszter a Wenckheim- és a Tisza Kálmán-kormányban. Ezután megalapította a Jelzálog Hitelbankot, melynek vezérig.-ja, később elnöke volt. Rátóti birtokán mintagazdaságot létesített, híres szarvasmarha-tenyészete volt. 1899. febr. 26- án miniszterelnök és ideiglenes belügyminiszter lett. 1902. dec. 31-én kötötte meg a Széll-Körber-paktumot Körber osztrák miniszterelnökkel, melyben a gazdasági kiegyezést Ausztriával az általa felállított ún. „Széllformula” alapján rendezte. Az újoncjavaslat miatt kitört obstrukció következtében 1903. jún. 27-én megbukott. 1906-ban az Andrássy- féle disszidens csoporthoz csatlakozott. A koalíció idején az alkotmánypárt elnöke. A koalíció bukása után már nem szerepelt a politikai életben, gazdasági téren azonban tovább is tevékenységet fejtett ki. – M. A kilences albizottság jelentése… (Bp., 1874). – Irod. Sárkányné Halász Terézia: Sz. K. életrajza (Bp., 1943); Dolmányos István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből (1901 – 1904, Bp., 1963).