Markó Ferenc ma a második világháborúban Abony területén lelőtt és kényszer leszállt repülőgépek történetéről tartott előadást a Városi Könyvtárban!
Az előadás témái a következők voltak:
1944. november 4-én az Abony Kostyán tanyánál Bejczy József századossal lelőtt és lezuhant Messerschmitt Bf-109-es vadászgép felkutatása és kiemelése. Továbbá videó és kép vetítés a feltárásról.
1944. december 5-én Beliczey tanyánál Csugonov hadnagy vezette kényszer leszállt amerikai gyártású Boston A-20 G jelű, orosz kezelőszemélyzetű gép maradványainak története és feltárása.
1964. július 14 én Abony Kossuth TSZ. területén a "Szapáry 8-as"táblában földbe csapódott Trencsényi József hadnagy 912-es oldalszámú MIG-21F-13-as repülőgépének története.
1944. október 15-én Abonytól nyugatra lelőtt német Fockemon-190 es vadászgép.
Róla annyit tudni még, hogy Resotov Alekszij Mihajlovics hadnagy lőtte le. A repülőgép maradványok jelenleg is kutatás tárgyát képezik.
Markó Ferenc egy külön történetben vázolta Kenyeres Miklós és Debrődy György hadnagyok életútját.
Ezt a beszámolót most teljes terjedelmében tesszük közzé.
A második világháború történetében egyedülálló hőstettet hajtott végre Dálnoki Kenyeres Miklós hadnagy Messerschmitt Bf-109-es vadászgépével. Megmentette pilótatársát, vitéz Debrődy György hadnagyot kilátástalan helyzetéből, aki a frontvonal mögött orosz hadműveleti területen kényszer leszállt sérült vadászgépével. A hőstett azért egyedülálló, mert ilyen bátor cselekedetet Messerschmitt típusú vadászgéppel még a legelszántabb német pilóták sem mertek végrehajtani.
Az egyik német ász Horst-Günther von Fassong főhadnagy (136 légi győzelemmel), aki később századosként a III./JG 11 parancsnoka lett, az alábbiak szerint kommentálta az eseményeket:
„Már hosszú ideje kint vagyok a fronton, de ehhez hasonló bajtársiasságot és hősiességet még nem tapasztaltam. Különösen Messerschmitt géppel volt rendkívül nehéz ennek a cselekedetnek a végrehajtása, mert a kabin annyira szűk és ismeretlen terepen Messerschmitt vadászgéppel leszállni annyira nehéz, hogy eddig még csak gondolni sem mertünk ilyen lehetőségre. Kétségtelen, hogy igen nagyfokú hősiesség kell egy ilyen feladat megoldásához.”
1944. február 1-én közös bevetésen vett részt a két jó barát. Debrődy György hadnagy gépét egy szovjet vadász lelőtte, ezért ő az ellenséges vonalak mögött, 10 kilométerre Schpola községtől nyugatra, kényszer leszállt az égő Messerschmitt Bf-109 G-6 típusú vadászgépével. A szovjet gép típusát illetően, egy Jak-9-es volt a támadógép, amely a későbbi forrásokban már Lavocskin La-5-ös néven szerepel.
Debrődy hadnagynak sikerült épségben földet érnie, és következett volna számára a szovjet hadifogság, de ez nem így történt.
Kenyeres Miklós hadnagy miután meglátta életben maradt pilóta társát, a szovjet vadászgép nyomába eredt, és lelőtte azt. Utána számára teljesen ismeretlen területen, amely egyenetlen, havas és jeges volt, keresztben árokkal szegélyezve, leszállt a lelőtt pilótatársa gépének közelében. Ez a leszállótáv kb. 50 m volt, ráadásul egy felvonuló szovjet hadosztály közelében. Az oroszok meglátták a magyar felségjelű repülőgépeket és elkezdtek feléjük rohanni. Szerencse a szerencsében, hogy azok a katonák lőttek, akik hátul voltak az orosz menetoszlopban, nem pedig azok, akik feléjük rohantak.
A két repülőgép között jókora távolság volt, de Debrődy Györgynek „acél idegei” voltak, gépéből még a rádiót is ki akarta szerelni, hogy az ne kerüljön az ellenség kezére. Az egyre közelebbről történő lövések hallatán kötötte csak fel a nyúlcipőt. Mire Kenyeres hadnagy repülőjéhez ért, az már ledobta gépének kabintetejét, kidobálta az ejtőernyőt és a mentőfelszerelést, hogy beférjenek mindketten az egyszemélyes fülkébe. Debrődy hadnagy beült a fülkébe, Kenyeres hadnagy pedig az ölébe, és következett a felszállás. Térdig érő hóban, egyetlen lehetőséggel, teljes gázzal történő indítással sikerült levegőbe emelni a vadászgépet és visszarepülni a magyar fennhatóságú Umany repülőterére. A repülőtér kezelő személyzete számára döbbenetes látvány volt az „emberpúppal” érkező Messerschmitt.
Szemtanúk közül sokan így ítélték meg az adott helyzetet:
„Azért jöttek el eddig, hogy most leszállás közben agyonverjék magukat.”
Kenyeres hadnagy visszaemlékezése:
„Bitang nehéz dolog volt úgy repülni, hogy az arcom az üveghez nyomódik, nem látok semmit, és rettenetes huzat volt. Debrődynek a fél haját kitépte.”
Épségben földet értek és még aznap új bevetésen vettek részt, bombázóbiztosítás és szabad vadászat feladattal.
Kenyeres Miklós hadnagy a történtekről magyar és német haditudósítóknak szerényen így nyilatkozott:
„Ugyanezt bármikor, bármelyik bajtársamért megtettem volna.”
Tudni kell még róla, hogy nagymamája Horthy Miklós testvére volt, akit családja csak Miklós bácsinak hívott.
Ő ezt mindig is titkolta, és soha nem használta fel protekcióként.
1944. február 3-án bevetés során Kenyeres hadnagy gépét lelőtte egy orosz légvédelmi gépágyú.
A hadnagy ejtőernyővel kiugrott az égő gépéből, mielőtt az a levegőben felrobbant volna.
Barátja Debrődy hadnagy felette a levegőben körözve figyelte őt, de már nem tudott segíteni. Kozák hadifogságba került, akiknek első dolga az volt, hogy elvegyék a csizmáját. Megalázva, mezítelen lábbal került hadifogolytáborba, ahonnan 1945. tavaszán szabadult. 1945. decemberében emigrált, 1997. október 12-én hunyt el a Barcelona melletti Cabrera de Mar-ban.
18 légi győzelemmel, számos magyar és német kitüntetéssel rendelkezett. Német I. és II. osztályú vaskeresztet is megkapta.
Debrődy hadnagy a keleti fronton további légi győzelmeket aratott.
Innen helyezték át az újonnan alakult 101. vadászrepülő osztály 101/3. századába.
Amerikai B-17-es, B-24-es, P-38J és P-51B típusú bombázó és vadászgépekkel szemben aratta további légi győzelmeit.
Bejczy József százados helyett, aki 1944. november 4-én halt hősi halált Abonyban az ún. „Kostyán tanyánál”, Debrődy György főhadnagy lett a 101/3. század új parancsnoka. 1944. november 1-én főhadnaggyá léptették elő.
Debrődy főhadnagy utolsó bevetésére 1944. november 16-án került sor, újra szovjet repülőgépek ellen.
Jászberénytől délkeletre egy Lavocskin La-5FN gépet lőtt le egy ő hozzá hasonló karakterű orosz pilótával, aki súlyos sebesülésébe gépének letétele után belehalt. Ő Borisz Vasziljevics Zsigulenkov főhadnagy volt, akit a Szovjetunió Hőse aranycsillaggal és Lenin Renddel is kitüntettek.
A Lavocskin lelövése után Debrődy főhadnagy egy Jakovlev Jak-9-es vadászgéppel került szembe Nagykátától északra. A két pilóta a frontális támadást választotta, melynek következményeként lelőtték egymást. A szovjet pilóta, Gaulin hadnagy gépe felrobbant a 30mm-es gépágyúgránátoktól, ő maga meghalt.
Debrődy főhadnagy gépét súlyos találatok érték, őt pedig egy 20mm-es gépágyúlövedék találta el, amely átütötte a hasát a gerincoszlopa mellett.
Súlyos sebesülése ellenére visszavezette a gépét, még a magyar kézen lévő, Hatvan városa melletti területre, ahol gépével leszállt.
Budapestre a 11. számú helyőrségi kórházba került, ahol először nem tudták azonosítani, mert dögcédula nélkül repült. Sebesüléséből gyorsan felépült és 1945. március 20-án már újra repült Aradó típusú géppel, majd később újra Bf-109-el. Hadibevetésen már nem vett részt.
1944. december 17-én a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem kitüntetést kapta meg, mint a Honvédség 14. tisztje.
1945. január elsején századossá léptették elő.
Számos magyar kitüntetés mellett a német I. és II. osztályú vaskeresztet és Német Arany Frontrepülő Jelvény 200-as függővel is kitüntették. 26 légi győzelmet aratott.
A sors később újra összehozta Kenyeres Miklóssal. Együtt emigráltak Olaszországba, majd 1947-ben áttelepültek Spanyolországba.
Sokáig egy nehézipari üzem segédmérnökeként dolgozott, ahol súlyos ólommérgezést kapott.
A röntgenfelvételek során kiderült, hogy 1944. november 16-án nemcsak a 20mm-es lövedék, hanem ugyanott egy 12,7mm-es géppuskalövedék is a testébe került.
Ezt 1967-ben távolították el Kanadában. 1984. február 2-án halt meg az USA Cortland városában, és itt is temették el.
A két pilóta életútjának bővebb történeteit az „Elfelejtett hősök” A Magyar Királyi Honvéd Légierő ászai a II. világháborúban c. könyv tartalmazza.
Markó Ferenc
3 Hozzászólás
