Kovács Zoltán: Az EU-elnökséggel csak nyerni tudunk, veszíteni nem
Bár eltervezett prioritásainkról nem kell lemondani, vélhetően mégis újabb, előre nem tervezett kihívásokkal néz szembe Magyarország az Európai Unió soros elnökeként jövő év januárjától. Hazánk másfél hónap múlva veszi át fél évre az uniós stafétabotot, ennek során legsürgetőbb feladatnak az uniós büdzsé tető alá hozása és a Lisszaboni Szerződés módosítása látszik. De a magyar elnökség azért is szeretne erőfeszítéseket tenni, hogy sikerüljön közelebb vinni az unió polgáraihoz az unió intézményeit – utóbbi célnak lesznek hazai vonatkozásai is, például az új Széchenyi-terv és annak támogatáspolitikája. A magyar elnökség terveiről és céljairól Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár nyilatkozott a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap este.
“Hiába tervezi meg az ember, mit szeretne csinálni az előtte álló fél-, egy évben, a politika rendszeresen átírja - az élet értelmében - azokat a kérdéseket, amelyekkel valójában foglalkozni kell” - utalt a magyar uniós elnökség várható feladataira Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Hozzátette: bármennyire is megvolt a magyar kormányzat hat prioritása az elnökség idejére, nagy valószínűséggel Magyarországnak az EU költségvetésével, illetve a Lisszaboni Szerződés módosításával kell majd megküzdenie a jövő év első felében az Unió soros elnökeként – hangzott el a beszélgetésben.
Az uniós büdzsé tető alá hozása lehet a legnagyobb feladat
Az uniós büdzsé meglehetősen nagy falat – mondta kérdésre válaszolva az államtitkár, aki szerint van még rá esély, hogy a költségvetésről megállapodás szülessen december folyamán. Ám ha nem így történik, a következő évet az idei év "tizenkettedeivel” kezdené az EU – ez pedig azt jelentené, hogy gondok lehetnének például egyes támogatások kifizetésében.
A felkészülés a magyar uniós elnökségre tulajdonképpen másfél éve megkezdődött és felgyorsult a kormányváltást követően – mondta Kovács Zoltán. A januárig hátralévő időben a kormányzat pórbálja előkészíteni és megvalósítani azokat a – részben a választási ígéretekben is megjelölt – célokat, amelyek révén közelebb tudják vinni az emberekhez magát az Európai Uniót és annak intézményeit.
Ezek között említette Kovács Zoltán az Új Széchenyi-terv támogatási formáit, illetve a KKV-szektor várható támogatását. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a nyár végén elfogadott, az uniós pályázatok bürokráciáját csökkenteni hivatott intézkedések; cél, hogy a pályázatok rövidebbek, érthetőbbek legyenek, és a beadásukhoz kevesebb bürokratikus eljárásra legyen szükség – hangzott az interjúban.
Dupla teher a kormányon és a minisztereken
Gyakorlati értelemben, az EU és az emberek “találkozása” felől nézve ezek talán a legfontosabb prioritások. Egyébként pedig azok az ügyek lesznek előtérben, amelyeket részben az uniós elnökségünk, részben EU-tagságunk okán határozunk meg prioritásként – mondta a kommunikációs államtitkár.
A kormányra és a miniszterekre dupla teher hárul majd jövő év első felében – hiszen itthon vinniük kell az ügyeket, miközben el kell látniuk az EU-elnökség feladatait az Unió különböző testületeiben. A miniszterek és államtitkárok rendkívül elfoglaltak lesznek; a gondos előkészítésnek köszönhetően a kormányzat arra számít, hogy nem lesz fennakadás - vetítette előre a következő fél évet Kovács Zoltán.
Lesz-e hátránya hazánk EU-elnökségének? Hallani arra vonatkozó aggályokat, hogy a következő fél évben a kormányzati apparátus némileg “elfeledkezhet” a hazai ügyekről – hangzott a Heti Hírmondó felvetése.
“Magabiztosan mondhatom, hogy igyekszünk a figyelmet fenntartani mindkét irányban. Emellett ez egy tanulási folyamat is, amivel veszteni nem, csak nyerni tudunk. Olyan tapasztalatokkal, kapcsolatrendszerrel és lehetőségekkel bővíti a kormányzat tárházát az uniós elnökségünk, amivel nem is feltétlenül csak az elnökség idején lehet élni, hanem utána is” - sorolta EU-elnökségünk várható előnyeit az államtitkár. Hozzátette: azok a kompetenciák, amit egy-egy miniszter, a miniszterelnök megmutathat egy-egy vita kezelésében, netán lezárásában, az a következő időszakban lehet majd hasznos. ”Az uniós elnökség fél éve kitűnő alkalmat ad arra, hogy szavunk az Unióban ne csak az elnökség során, hanem később is kicsit hangosabban hangozzék” – mondta Kovács Zoltán.
Lemondani egyetlen prioritásról sem kell
A határon túli magyarok ügye miképpen szerepel a magyar uniós elnökség programjában? - kérdezte a Heti Hírmondó.
“Az eredeti magyar prioritások között szerepel a kulturális sokszínűség kérdése, amit mi egyértelműen az erős és határozott nemzeti identitásból, illetve ezek egymás mellett éléséből vezetünk le. Mi azzal a szándékkal indulunk neki az elnökségnek, hogy az EU napirendjén tartjuk a kérdést” - reagált Kovács Zoltán. Az államtitkár szerint ez a prioritás – tekintettel a közép-európai térség történetére, részben megoldatlan problémáira – kimondottan komoly kérdésként jelölhető meg.
Lemondani egyik uniós tervünkről sem kell – hangzott a nyilatkozatban. “Először meg kell oldani az előttünk tornyosuló nagyobb feladatokat, utána a prioritásainkra is tudunk időt szentelni" - mondta az államtitkár. Hozzátette: a különböző testületekben ezeket az ügyeket folyamatosan "vinni lehet".
"Majd látunk kell, melyekben érdemes újabb dossziékat megnyitni, és mely dossziékat tudunk esetleg bezárni. Ahogy látjuk másfél hónappal az elnökség átvétele előtt, az élet képes átírni az eltervezett forgatókönyveket” - nyilatkozta Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Duna Televízióban.
Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió Zrt.
2 Hozzászólás
