Lelakják az iskolákat, elveszik az önkormányzatoktól a vagyonukat és kádereket ültetnek be az igazgatói székekbe. - Félnek a településvezetők a közoktatási rendszer reformjától. Derült ez ki a Dél- Pest Megyei kistérség polgármestereinek tanácskozásán, melyet november 9-én rendeztek Ceglédbercelen. A 12 érintett település vezetői közül 9-en jöttek el. Többek számára sajnos okafogyott is az önkormányzati törvény változásaival foglalkozni, így Kőröstetétlennek is, hiszen nekik, a 2000 fő alatti településeknek megszűnik az önállóságuk. Azt viszont többen nem értették, hogy miért nem jött el sem Abony, sem Nagykőrös képviselője a tanácskozásra.

Pedig a városok nagyon sok témában érintettek lesznek. Kiemelkedő lehet a szerepe Albertirsának és Abonynak is, hiszen a törvény szerint ezen települések bizonyos feladatokat megtarthatnának, csak lobbizni is kellene érte. Az lesz a kardinális kérdés, hogy miket tudnak majd megtartani, hiszen ezek utána normatív támogatás megszűnik, és annak függvényében finanszírozzák az egyes önkormányzatokat, hogy milyen és mennyi feladatot látnak el. Gyakorlatilag így mind Abony, mind Nagykőrös a túlélésért küzd. Így tudnak majd magasabb színvonalon működni. De sem Abony sem Nagykőrös nem tartotta a témát elég fajsúlyosnak ahhoz, hogy vagy a jegyzőjét vagy a polgármesterét elküldje a megbeszélésre.

Pedig nagyon fontos témák voltak napirenden, a tájékoztatót Földi László, a társulás elnöke tartotta és a jelen lévők abban is megállapodtak, hogy közösen készítenek egy beadványt, melyben megfogalmazzák aggályaikat és kérdéseiket a törvényi változásokkal kapcsolatban. Ezt a társulás elnöke, Földi László menedzseli majd, vagyis segít kapcsolatrendszerén keresztül a többieknek is.

Kiderült, hogy a legkardinálisabb kérdés maga az oktatási rendszer átalakítása lesz. Erről a házigazda település polgármesterével, Török Józseffel és Ceglédbercel jegyzőjével, Pető Zsolttal beszélgettem. Török József elmondta, hogy a kistérség polgármestereinek a legnagyobb szívfájdalma az, hogy az oktatást állami kézbe adják.

„ Az a gond, hogy az a pénzeszköz, amit mi eddig hozzápótoltunk az oktatásunkhoz- 60 millió forint- egy évben kevesebb, mint amit el fognak venni tőlünk a különféle adónemek átcsoportosításával. Nekünk ez éves szinten 80 milliót jelent majd, tehát 20 millió lesz az elvonás, ami az iparűzési adó 20 %át, a gépjármű adót és az SZJA-t illeti. A törvénymódosítások rengeteg bizonytalansági tényezőt hordoznak magukban.

Már a harmadik javaslatot látjuk, de még vélhetően ez is változni fog. A képviselő testület nem tárgyalt erről és hiába is tennénk meg, sajnos nincs beleszólási jogunk a változásokba. Az államhoz kerülnek át az iskolák, eddig az önkormányzatiság hatalmas szeletét képezte ez. Túl sok a bizonytalan, kidolgozatlan részlet. A tervek szerint a vagyont elveszik, átveszi az állam az iskolákat. Azokat, melyeknek a felújítására rengeteg pénzt áldoztak a helyi önkormányzatok és nem egy esetben még hitelt is vettek fel a korszerűsítésükre.

Ez is igazi szívfájdalom. Azt nem lehet tudni, hogy mi lesz az egyes feladatokkal, lehet, hogy ezeket is kiszervezik. Így nem lehet tudni, hogy a takarítási és karbantartási tevékenységet ki végzi majd. Például, ha elromlik a fűtés, vagy kiég egy izzó, akkor a javításra vagy cserére várni kell majd? Minden település félti az önállóságát, ez érthető, mert mindig fontos volt az oktatás nekünk és mellé is tettük a kis pénzünket, amit csak tudtunk. „

Pető Zsolt jegyző elmondta, hogy azt senki nem tudja, hogy mi lesz az iskolák tornacsarnokaival, melyek szintén állami kézbe kerülnek, hiszen azokban a település lakossága sportol, a tanórai foglalkozások után. De a tanuszodák státusza is kérdéses. Erre konkrétan Dr. Petrányi Csaba, Újszilvás polgármestere is keresné az érdemi választ. A térségi polgármesterek úgy érzik, hogy az állam nem lesz majd jó gazda.

Török József elmondta, hogy volt már rá példa, amikor az állam tartotta fent az iskolájukat, de ez egyáltalán nem volt szerencsés, mert az állam messze van. Nem lesz az önkormányzatnak számonkérési lehetősége az iskolák felé, csak némán asszisztálhatnak a működéshez statisztaként.

Félnek, hogy az állam egészen egyszerűen lelakja az iskolákat. Ennek a félelmének hangot adott Kiss Miklós Nyársapát polgármestere is, aki elmondta, hogy ők nagyon odafigyelnek az iskolájukra, féltve ápolják, korszerűsítették, nem szeretné elnézni, hogy hogyan megy tönkre az iskolájuk. Egyébként a témával kapcsolatban magában a FIDESZ-ben is heves az ellenállás, de vélhetően a jogszabály tervezetek az országgyűlés elfogadja majd. A kormányhivatalok fogják direkt módon kinevezni az iskolaigazgatókat is, és ez azért lehet aggályos, mert a Kormányhivatalok vezetői politikusok, akiket maga a Miniszterelnök nevezett ki a posztra. Félő, hogy az igazgatók kiválasztásánál nem a tantestület véleménye és a szakmaiság lesz a mérvadó, hanem a politikai elkötelezettség.

Lőrinczy Veronika
 

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.