1918. DECEMBER 1. - GYULAFEHÉRVÁR

December 1. A románok nemzeti ünnepe.

Ezen a bizonyos napon, 1918-as évet datálva, Gyulafehérváron tartották a románok a nagygyûlésüket, melyen a gyûlés 1228 delegátusa elfogadta Erdély egyesülését a Román Királysággal.       A gyûlés egy 200 tagú Nagy Nemzeti Tanácsot választott, melyben 30 szociáldemokrata is helyet kapott az automatikusan tanácstaggá váló püspökök és a kiemelkedõ értelmiségiek, kiválasztott gazdag polgárok mellett. A nagy tömeggyûlés a nemzetõrség és román katonák által gondosan biztosított vármezõn zajlott le, ahol a különvonatokon, szekereken és gyalog érkezõ parasztsággal és kisebb számú munkássággal ismertették a határozatot. Az egybegyûltek – a román hagyomány szerint százezer ember – áhítattal, egyhangú lelkesedéssel fogadták a rezolúció kihirdetését.

A történelemírások folyamán azonban megfigyelhetjük, hogy 1918. december 1., Románia nemzeti ünnepe nem olyan súllyal szerepel a közép-kelet-európai térség históriájában, mint ahogyan ezt az iskolában, a nagy állami és civil szervezésû ünnepségkavalkádban láthatták-hallhatták. Erdély Romániával való egyesülésének eseményeinek leírására egy nagy merítésû históriai megjelenítésre és értékelésre lenne szükség, hogy objektív tényfeltárásra teremtsen lehetõséget, az elhallgatott vagy mellõzött események számára is helyet szorítson, és a korabeli magyar vonatkozású történéseket is a vizsgálódás tárgyává tehesse.

            Érdekes meglátása van egy francia történésznek, Catherine Durandinnak, aki A román nép története címû monumentális munkájában (Budapest, Mecenas Könyvek, 1988) éppen az 1918. december 1-jei gyulafehérvári események mai interpretálása kapcsán világít rá, hogy: ,,A román történetírás pedig arra törekszik, hogy kizárja a román állam szerepét és minimalizálja a nagyhatalmak súlyát, s ehelyett a népet emlegesse: októberben és novemberben valóságos autonomista mozgalom bontakozott ki, a falvakból induló helyi kezdeményezések a régi renddel való szakítás jegyében fejlõdtek ki.”

1918. december 1-je román nemzeti ünneppé nyilvánítása ennek a folyamatnak a betetõzése, az esemény exponálásában a legmagasabb csúcs. Ebben a megközelítésben a korabeli román politikai élet bizonytalanságai, a válságok, a megosztottságok kihullnak az emlékezetbõl, és a gyulafehérvári történelmi aktus a tömegek, a román nép egészének a mûveként jelentkezik. A történészek ,,megfeledkeznek” arról például, hogy akkor szóba került Erdély autonómiája is az ókirálysággal való egyesülés keretei között.

A magyar történetírás, amennyiben nem Erdély története a tárgy, az 1918. december 1-jei gyulafehérvári eseményeket a Trianonhoz vezetõ út egy mozzanataként értékeli, az idõszak egészébõl a Kárpát-medencében zajló harci cselekményekre és a szövetségesek, majd a nemzetközi élet diplomáciai manõvereire összpontosít. Gyulafehérvár egy esemény a sok közül, a történeti folyamat elemzésében a szövetségesek függetlenségi és elszakadási mozgalmakat támogató politikájának jut döntõ szerep.

A gyulafehérvári gyûléssel kapcsolatos döntés november 21-én születik meg, a küldöttek sorra járják a megyéket, hogy mozgósítsák a szavazókat, december 1-jén százezernél több tüntetõ jelenik meg az 1228 küldött támogatására, ahol kikiáltják az egyesülést. A kormányzó tanács elnöke Maniu lesz, Bukarest december 24-én iktatja törvénybe a gyulafehérvári aktus

	Erdély és Románia egyesüléséről szóló Nyilatkozatot olvassa fel Iuliu Hossu püspök

Az viszont kétségtelen, hogy a románság december 1-jei szervezettsége és harcossága minden egyebet kizáróan befolyásolta az Erdély sorsával kapcsolatos késõbbi nemzetközi döntéseket.

A gyulafehérvári nemzetgyûlést követõen az Erdélyben élõ nemzetiségek különféle csoportosulásai, ezt megelõzõen egyes erdélyi származású bukaresti nemzeti-etnikai csoportok — szászok, svábok, zsidók — nyilatkozatokkal, határozatokkal csatlakoztak, vagy tették nyilvánossá hûségüket az egyesült románsághoz. Ezeknek közös jellemzõje a nemzetiségek-népcsoportok kollektív jogainak garantálására hivatkozás.

Forrás

SylvesterLajos: Gyulafehérvár, 1918. december 1., Háromszék, 2003. dec. 1.

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.