A régészek gyakran tesznek bejelentést arról, hogy ásatásuk helyszínéről fosztogatók régiségeket loptak el, de az Egyesült Államokon kívül sehol nem fordul elő, hogy a lelőhelyeket metamfetamin-függők dúlnák fel. Etruszk sírok Olaszországban, ókori piramisok Egyiptomban, Angkor Wat temploma Kambodzsában: évszázadokon keresztül a világörökség ősi helyszíneit rablók fosztogatták. Egy legújabb felmérés szerint a fosztogatás továbbra is széles körben elterjedt.
Az őslakosok készítette tárgyakra vadászó hobbi cserépedény-gyűjtők, akik eladás céljára vagy egyszerű gyűjtőszenvedélyből keresik a lelőhelyeket, már eddig is sok fejfájást okoztak az amerikai régészeknek. Az utóbbi időben azonban pszichotikus szerek hatása alatt állók dúlásáról keringő anekdoták okoznak fejtörést a szakembereknek.
A régészeti terepmunka egyre veszélyesebb foglakozás lett világszerte, egy felmérés szerint, a 15 ezer kutatónak kiküldött kérdőívre 2358 régész válaszolt, ami 16 százalékos válaszadási arány. A visszaküldők 79 százaléka a régészeti lelőhelyek fegyveres fosztogatóiról is említést tett, világszerte. 24 százalékuk elmondása szerint a jelenség egyre gyakrabban fordul elő saját ásatási helyszínükön. A felmérésről a különös bűnügyi kérdésekkel foglalkozó Journal of Contemporary Criminal Justice folyóirat számolt be.
A metamfetamin a pszichoaktív gyógyszeranyag, függőséget okozó stimuláns drog. Fogyasztás után pár másodperccel vagy egy-két perccel eufóriát és izgalmi állapotot vált ki; a fiziológiai tünetek a hirtelen stresszhez hasonlítanak. Ez az állapot 4-8 órán keresztül tart. Hosszan tartó (több napos) fogyasztása esetén nyugtalanságot, remegést, félelmet, paranoiát, szorongást, hidegrázást okozhat. Kényszeres cselekvéshez is vezethet, mint takarítás, kézmosás stb. Erős pszichikai függést válthat ki.
Forrás, folytatás: http://www.zoldvalasz.hu/node/540