Az Állami Számvevőszék elektronikus sajtótájékoztatót hirdetett meg, melynek keretében több kérdést is feltettem az illetékes munkatársnak. A mai napon meg is érkeztek a válaszok, sajnos van olyan, melyre érdemi választ adni nem tudtak, hiszen ez nem volt az ÁSZ vizsgálat tárgya. Az ellenőrzések tárgya egyébként a megyei önkormányzatok működése volt. Kérdéseim Pest Megyét érintették.
Íme, kérdéseim, majd a válasz.
Vizsgálta-e az ÁSZ azt, hogy amikor a megyei önkormányzatok érzékelték az eladósodást és hogy baj van, miért nem csökkentették a kiadásaikat, miért nem hajtottak végre racionalizálásokat, miért nem változtattak a szerkezeten?
Pest megyében miért csak akkor tettek ilyen lépéseket, amikor már kezelhetetlenné vált az adósság?
Ha nem vizsgálta, miért nem?
A törökbálinti tüdőgondozó intézet évekkel ezelőtt több mint 500 millió forint kölcsönt adott a fenntartó Pest Megyei Önkormányzatnak, amiből eddig a megye csak 30 millió forintot adott vissza.
Mindez a tranzakció közgyűlési döntés, rendeleti szabályozás nélkül történt meg. Vizsgálta-e az ÁSZ ennek az ügyletnek a törvényességét? Ha nem, akkor miért nem?
Szeretném figyelmébe ajánlani a következő cikket, melyben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának illetékese az egyik abonyi nevelőszülőnek leírja, hogy törvénytelenséget követett el a Megye azzal, hogy nem fizették ki időben a járandóságot. http://www.miabonyunk.hu/cikkek/2011/11/30/A_pokol_bugyrai
Lesz-e ezzel kapcsolatban bármiféle retorzió a megyei önkormányzat irányában?
" A Pest Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzése tárgyában feltett kérdései alapján a következő tájékoztatást adom:
Az ellenőrzésünk keretében minden megyei önkormányzatnál felmértük, hogy tettek-e az önkormányzatok kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket. Valamennyi helyszíni ellenőrzés visszaigazolta azt, hogy történtek ilyenek. A Pest Megyei Önkormányzat 2007-2010 között 3,7 milliárd Ft olyan kiadási megtakarítást tudott kimutatni, amely a takarékossági intézkedéseihez kapcsolható. Ennek 34,4%-a annak az 1414 álláshelynek a megszüntetésével állt összefüggésben, amelyek a hivatalnál és az önkormányzati intézményeknél történtek. Közel egymilliárd Ft bevételnövelést mutatott ki az Önkormányzat elsődlegesen a térítési díjak emeléséből. Mindezen intézkedések azonban nem voltak elégségesek a pénzügyi problémák kezeléséhez. Késett annak az önkormányzati felismerése, hogy az általában elvárható takarékossági intézkedéseken túl komoly válságkezelési intézkedések – pl. fejlesztések visszafogása, leállítása – is szükségesek lettek volna.
Az önkormányzati hivatal évről évre kimutatta, hogy a forrásszabályozás változása milyen hatásokkal jár. Pest megye helyzete valóban sajátos, mert népesebb a korábban kialakított statisztikai régiók többségénél, kétszer annyian élnek itt, mint az utána következő legnépesebb megyében. Egyes intézkedések különösen kedvezőtlen helyzetet teremtettek.
Likviditási helyzetének folyamatos romlását több tényező együttesen okozta. Az Önkormányzat felé átengedett személyi jövedelemadó és az elsősorban normatív alapon megkapott állami támogatás, valamint az illetékekre vonatkozó szabályozás változása és az ingatlanforgalom visszaesése miatt jelentősen csökkentek a bevételek. Az Önkormányzat a 2006. évi kórházi struktúra átalakítás után egy kórházát – annak megtartása érdekében – úgy támogatta, hogy felvállalta a működési hiány megemelkedését is. Mindezek mellett működési célú kötvényt is kibocsátott, valamint beruházásokat, felújításokat felhalmozási források hiányában is indított. Az Önkormányzatot terhelte a súlyosbodó pénzügyi, likviditási helyzetének „ára” is; a megemelkedő kamatok, kockázati felárak. Az Önkormányzat tett ugyan lényeges intézkedéseket a nehézségei megoldása irányába, de a fő problémák okozójának a központi szabályozást tekintette és az alapvető megoldást is nagyobb részt a kormányzattól várta.
Az ÁSZ az Ön kérdéseiben hivatkozott kettő ügyet és más egyedi ügyleteket sem ellenőrizte most törvényességi, szabályszerűségi szempontból. Az ellenőrzésünk – a korábbi években jellemző átfogó ellenőrzésektől eltérően – nem a szabályszerűség mintavételes kontrollálására irányult, hanem valamennyi megyei önkormányzatra egységes ellenőrzési program alapján a pénzügyi egyensúlyi helyzet folyamatait, a tendenciák okait elemezte. Az Önkormányzat költségvetési szervei közötti kapcsolatokból a belső adósságot egy másik kórházzal összefüggésben azért nevesítettük, mert az egészségügyi intézmény megtartására már több milliárd Ft-ot fordítottak.
Az információkat Böröcz Imre, az ellenőrzést végző munkacsoport vezetője bocsátotta rendelkezésemre