Az alábbiakban az Állami Számvevőszék hozzám is eljuttatott sajtóanyagát olvashatják, melyből feketén- fehéren kiderül, hogy milyen megyénk pénzügyi helyzete. " ….. az Önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly rövid- és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel. ….. "
Pest Megye Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről
A megyei önkormányzatok ellenőrzésének indokoltsága
Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállományra vezethetőek vissza. A 2010-es év megmutatta, hogy a kockázatok egy része nem a központi költségvetéshez, hanem az államháztartás helyi szintjéhez kötődik. Az önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. Az ÁSZ által végzett kockázatelemzés azt mutatta, hogy elsőként a középszinten működő – mindenekelőtt a megyei, majd a megyei jogú városi – önkormányzatok ellenőrzése indokolt.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a megyei önkormányzatok biztosították-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzést a 2007-2010 közötti évekre vonatkozóan végeztük, valamint lehetőség szerint kitértünk a helyszíni ellenőrzést megelőző utolsó negyedév végéig terjedő időszakra.
Pest Megye Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete
Pest Megye Önkormányzata adóssága jelentősen nőtt az ellenőrzött időszakban. Az adósságállomány 2007-2010 között 2,4 milliárd Ft-ról 17,3 milliárd Ft-ra emelkedett. A működési forráshiány kialakulásában leginkább az játszott szerepet, hogy az Önkormányzat legfőbb bevételi forrásai – a jogszabályi kedvezmények bővülése, és az ingatlanforgalom visszaesése következményeként az illetékbevétel, valamint a központi forráskivonás hatására az átengedett szja és az állami támogatások – csökkentek. A folyó költségvetés egyenlege 2007-2010 között – a 2009. év kivételével – működési forráshiányt mutatott, összességében 2,9 milliárd Ft-ot. A vizsgált időszakban az Önkormányzat 8,4 milliárd Ft értékű beruházást folytatott és indított el, amelyből 2010. év végéig 6,2 milliárd Ft kifizetés teljesült. Felhalmozási költségvetésének egyenlege folyamatosan negatív volt, amely 2007-2010. között összesen 2,5 milliárd Ft felhalmozási forráshiányt okozott.
A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. A működési forráshiány finanszírozása munkabérhitelből, folyószámlahitelből, továbbá működési céllal kibocsátott kötvényből történt. A fejlesztési forráshiányt fejlesztési célú kötvénykibocsátással kezelték. A hitelállomány folyamatos emelkedésével együtt járt az Önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is.
Az Önkormányzat 2010. év végi pénzintézeti kötelezettségéből 4,2 milliárd Ft (24,3%) fejlesztési célú kötvények kibocsátásából, 6,0 milliárd Ft (34,4%) működési célú kötvények kibocsátásából, továbbá 7,1 milliárd Ft (41,3%), a költségvetési év végén ki nem egyenlített folyószámla és munkabér megelőlegezési hitelekből keletkezett. Ezek miatt az Önkormányzatnak a 2011-2013. években a folyószámla és munkabér megelőlegezési hitelek törlesztésén (7,1 milliárd Ft) és kamatain túl, a kötvények miatt 4,0 millió CHF és 6,9 millió EUR tőketörlesztést és kamatot kell teljesítenie. Az Önkormányzat 2010. év végi szállítói tartozása 2,8 milliárd Ft (ebből 0,7 milliárd Ft a Szent Rókus Kórháznál jelentkezett), egyéb kiadási elmaradása 0,5 milliárd Ft volt. Az összes kötelezettségállomány mintegy 25%-ára fedezetet nyújt a forgalomképes ingatlanvagyon értékesítése. A 2014. évtől fennálló további pénzintézeti kötelezettségek 16,3 millió CHF és 23,4 millió EUR, melyek törlesztésére figyelembe vehető források nem ismertek. A nyilvántartott önkormányzati kezességvállalás állománya 2010 végén 400 millió Ft volt, melyből a számvevőszéki ellenőrzés lezárásáig kezesként nem keletkezett tényleges önkormányzati fizetési kötelezettség.
Az Önkormányzat 2008-tól nem tartotta be az Önkormányzati törvényben (Ötv) előírt adósságszolgálati korlátot, a tartóssá váló, és egy évnél hosszabb lejáratú folyószámlahitelét likvid hitelnek tekintette. Folyószámlahitel eléréséhez az Ötv. előírásával ellentétesen, jelzáloggal terheltek meg korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanokat.
A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként a 2010. évet követően 2,1 milliárd Ft kötelezettséget vállalt az Önkormányzat, melyet EU-s és hazai támogatásból valamint 0,9 milliárd Ft saját forrásból tervez finanszírozni. A tervezett fejlesztések 35,1%-a (0,7 milliárd Ft) az egészségügyi intézmények fejlesztését szolgáló kötelezettségvállalás.
Az Önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent a számára. A 2007-2010. években a tárgyi eszközök után 10,1 milliárd Ft értékcsökkenést számolt el, ugyanakkor felújításra csak ennek töredékét, 1,8 milliárd Ft-ot (17,9%) fordított.
Az Önkormányzatnál kialakult pénzügyi helyzetének javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (ingatlanok, eszközök bérbeadása, értékesítése, térítési díjak emelése, valamint intézményátszervezések és feladatváltozások, ezzel együtt járó jelentős létszámcsökkentések, egyéb takarékossági intézkedések), melynek együttes hatásaként 3,7 milliárd Ft-tal javította pénzügyi helyzetét.
A korábbi ÁSZ ellenőrzés során a pénzügyi egyensúly javítására tett célszerűségi javaslatot hasznosították.
Összegezve megállapítható, hogy az Önkormányzat a központi intézkedések hatására jelentkező bevételi kiesést a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseivel nem tudta ellentételezni. A 2010. évet követő beruházások finanszírozhatóságát veszélyezteti a saját források biztosítása, az EU-s források előfinanszírozásának többlet költsége.
Az Önkormányzat működési célú kiadásai finanszírozása folyamatos feszültséget okozott, mivel csak folyószámla- és munkabérhitel állandó igénybevételével, továbbá kötvényforrás, illetve a kötvényforrások befektetéséből származó kamatbevétel felhasználásával tudta a működést biztosítani. Az Önkormányzat hosszú távú pénzintézeti kötelezettségei emelkedtek, azok finanszírozása a következő három évben a rendelkezésre álló, főként ingatlanfedezet ismeretében bizonytalanok. A további évekre szóló hosszú távú kötelezettségekre az Önkormányzat adatai alapján a finanszírozás forrásai nem biztosítottak.
Mindezek alapján az Önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly rövid- és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel.
Javaslatok
A 2011 májusában lezárult helyszíni ellenőrzés tapasztalatai alapján – figyelembe véve az Önkormányzat észrevételeit és a saját hatáskörben tett intézkedéseit – a Közgyűlés elnökének az alábbi javaslatokat tette az ÁSZ.
– Tájékoztassa a Közgyűlést a cselekvési terv megvalósításáról és eredményeiről, továbbá szükség esetén gondoskodjon az intézkedési terv módosításáról.
– Gondoskodjon arról, hogy a jövőbeni adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások forrásait a döntés-előkészítés során mutassák be, a lejárt szállítói tartozásokat mielőbb rendezzék, és biztosítsák a pénzintézeti kötelezettségek finanszírozási lehetőségeit.
– Tartassa be az önkormányzati törzsvagyon fedezetként való felhasználásának az Ötv-ben előírt tilalmát, valamint intézkedjen a korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanokon alapított jelzálogjog megszüntetésére.
– Tegye meg az Önkormányzat által vállalt kezesség beváltásának elkerülésére a megfelelő intézkedéseket.
– Mutassa be a Közgyűlésnek az éves költségvetési előterjesztésekben az értékcsökkenési leírás összegét, és ezzel arányban az elhasználódott eszközök pótlásának forrásigényét és lehetőségét.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók
0 Hozzászólás
