A hitelek végtörlesztőinek mindenre fel kell készülniük, hiszen igazolniuk kell, hogy miből tudják visszafizetni a pénzt. Véleményem szerint ez mélységesen felháborító. Sőt, talán azzal is szembe kell nézni, hogy a NAV vizsgálni kezd. Most itt van egy összeállítás arról, hogy mire kell figyelni egy NAV kutakodás alkalmával. Az adóhatóság apró trükköket alkalmaz a vagyonvizsgálatoknál. Aki figyelmetlen, könnyen csapdába nyilatkozhatja magát. Már öt éve végez az adóhatóság tömeges vagyonvizsgálatokat, ami elég idő volt ahhoz, hogy finomítson a módszerein.
A kérdőívekben például nem egy olyan kérdés van, melyeket hasra ütésre megválaszolva az adózó vétlenül is olyan csapdába zárhatja magát, ahonnan aztán nehéz kimásznia anélkül, hogy súlyos bírságot ne varrnának a nyakába.
Mikor szólaljon meg a vészcsengő? A Vilmányi ügyvédi iroda adószakértő jogásza, Kocsis Zoltán segítségével szedtük csokorba, mire kell különösen figyelni.
1. Bankkártyás kérdés
Pár hónapja vetette be a vagyongyarapodási kérdőíveken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt a kérdést, hogy becsülje meg az adózó: arányaiban mennyit költ bankkártyával és mennyit készpénzben.
Hol itt a csapda? Ha mondjuk beírjuk, hogy kiadásainkat 20 százalékban bankkártyával fizetjük, a többit készpénzből, akkor könnyen rúghatunk öngólt. Az adóhivatal ugyanis ilyenkor a bankszámlán látható költésekből arányosítva kiszámolja (saját nyilatkozatunk alapján) mennyit költhettünk még, s megkérdezi, honnan volt rá adózott pénzünk. Ha rosszul becsültük meg a költésarányt, akkor kvázi bevallunk olyan készpénzes jövedelmet, ami nem is volt, s megfizethetjük rá az adót, meg a bírságot.
Kocsis Zoltán szerint vagyonosodási vizsgálatnál ilyen kérdést feltenni elég abszurd. Hiszen a magánszemélynek nincs tételes könyvelése, mint a vállalkozásnak. E nélkül pedig hogyan tudnánk megbecsülni a költések arányát. Óvatosságból jobb nem válaszolni erre a kérdésre.
Folytatás, forrás ITT