Az ORFK védi a mundér becsületét, az Európai Roma Jogi Központ fel van háborodva a tavaly év végi ORFK-s utasítás miatt, mely az úgynevezett multikulturális környezetben végrehajtott rendőri intézkedésekről szól. Én magam sem értem, hogy mi lehet ezzel a baj, mindenesetre idemásolom a konkrét rendeletet. Ha van tippjük, hogy mi verte ki a biztosítékot, akkor írják meg nekem…
A roma jogvédők példaként említik, hogy a főkapitányi utasítás "eltérő magatartási normákkal és értékekkel rendelkező csoportokra utal", amelyeket a többség deviánsnak tekint.
Az ORFK közleménye:
Az országos rendőrfőkapitány kézhez vette az Európai Roma Jogi Központ (ERCC) ügyvezetőjének levelét, amely a multikulturális környezetben végrehajtott rendőri intézkedésekről szóló 27/2011. (XII.30.) ORFK utasítással kapcsolatban - alaptalan - aggodalmat fogalmaz meg.
Az Országos Rendőr-főkapitányság álláspontja szerint a jogvédő szervezet ezúttal figyelmen kívül hagyta a rendőrség törekvését, amely kizárja a sztereotípiák és a diszkrimináció kialakulásának még a lehetőségét is. Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány ugyanakkor a testület ez irányú erőfeszítéseinek elismeréseként tekinti, hogy az ERCC ügyvezetője - fogalmazása szerint - üdvözli a rendőrség szándékát, hogy konstruktívan tevékenykedjen a multikulturális környezetben. Az országos rendőrfőkapitány meggyőződése, hogy az ERCC aggodalmai félreértésen alapulnak és szeretné eloszlatni azokat a kétségeket, aggályokat, mely szerint az utasítás bármely kisebbségi csoportra nézve negatív vagy hátrányos intézkedéseket határozna meg. Ezért intézkedett arra vonatkozóan, hogy a jogvédő szervezet érdemben tehessen észrevételeket az utasítással kapcsolatban.
Cikk erről:
Az Országos Rendőr-főkapitányság útmutatást publikált a multikulturalizmusról. (Az Országos Rendőr-főkapitányság 27/2011. (XII.30.) ORFK utasítása a multikulturális környezetben végrehajtott rendőri intézkedésekről).
A szöveg nyilvános (megjelent a Hivatalos Értesítő, a Magyar Közlöny melléklete december 30-i számában), és ismerhető nemes célja is: „a multikulturális környezetben végrehajtott rendőri intézkedésekről szóló szabályozás megteremtése, valamint a hivatásos állomány felkészültségének elősegítése, a multikulturális környezetben élők megismerése és megértése, a bűnmegelőzés erősítése, valamint a kölcsönös segítségnyújtás érdekében” született.
Az elvi útmutatásnak ható rendőri utasítás, amelyet aláírásával Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány jegyez, meghatároz több fogalmat (vagyis célszemélyt és -csoportot):
Kisebbségi összekötő „a kisebbségi összekötő szerepkörre kijelölt személy vagy csoport” (a továbbiakban: vajda, egészségőr vagy ügynök).
Eltérő kultúrájú közösség „a többségitől eltérő kulturális jegyekkel, magatartási-viselkedési mintákkal, értékrenddel jellemezhető, etnikai, vallási vagy egyéb csoportok, közösségek” (a továbbiakban: cigányok).
Csak a multikulturalizmus fogalmának magyarázata marad el. Most, történeti példák felsorakoztatása után, megmondjuk, mi az.
Magyarországon a hatalom sohasem volt közömbös a cigányok iránt. Számos más jótétemény mellett például vajdákat, egészségőröket és ügynököket adott nekik. A cigányvajdák hagyományosan inkább a helyi hatalmat képviselték, semmint saját közösségeiket. Jellemző eset egy győri vajdáé, aki 1947 májusában nem feledve a nyilas hatalom hónapjait, azt javasolta Győr polgármesterének, hogy a „dologkerülő”’ cigányokat „munkatáborba szállítani szíveskedjék”. Később a szocialista hatalom is leporolta e hagyományt, és ugyancsak felügyelőket nevezett ki a cigánytelepekre. 1950-től létezett az egészségügyi vagy tisztasági felelős intézménye, ők az egészségügyi járőrökkel együtt ellenőrizték a telepeket, ahol szükségesnek látták „kényszermosdatást és fertőtlenítést” rendeltek el (ehhez egy eredetileg rovarirtó-szernek kifejlesztett vegyi anyagot használtak). Később, a Kádár-korban egészségőrnek nevezték a hatalom helyi képviselőit. A hetvenes évektől a Belügyminisztérium II. főcsoportfőnökségének I-2-es osztálya foglalkozott az úgynevezett „cigánybűnözéssel” (e kategória önmagában is jellemzi a hatalomnak a cigányokkal szembeni attitűdjét): ’T’ lakásokat létesítettek, a rendőrség részére operatív adatgyűjtéseket végeztek, ügynököket szerveztek be és adatgyűjtő dossziékat nyitottak. A diktatórikus államhatalom jól érzékelhetően mindent megtett annak érdekében, hogy a perifériára szorított, társadalomból kizárt csoportokat is felügyelje, fennhatósága alá kényszerítse, megmutassa nekik erejét és beavatkozzon a hétköznapjaikba.
Folytatás ITT