Ma reggel szerkesztőségünk e-mail címére rengeteg levelet kaptam, ugyanattól a küldőtől. Leveleinek mindegyike a TIGÁZ-zal kapcsolatos dokumentumokat tartalmaz. Teljesen elképedtem, a feladó összegyűjtött eseteket, mindenféle fellebbezési mintákat. Vélhetően egy jótündérrel állok szemben. Mindenesetre kiderült belőle, hogy egyre több a dühös, panaszos ügyfél, akit meghurcolnak. teszem hozzá, jogosulatlanul.
A leveleket azért kaptam, mert megjelent egy cikk nálunk is a témával kapcsolatban, melyet ITT érhetnek el. Az alábbiakban megosztom Önökkel azokat a jótanácsokat, melyeket kaptam azzal kapcsolatban, hogy mire kell figyelni, ha jönnek a TIGÁZ munkatársai. Hosszú lesz, de tanulságos.
Mire figyeljek?
Nagyon örülök, hogy rátok találtam, bárcsak ne kellett volna!
Sok hasznos tanácsot találtam. Kérem ha valaki tud segítsen nekem is! Tud-e valaki valamit ilyen esetekről, mire figyeljek a legjobban holnap?
Köszönöm előre is!
mónika40 2011.08.08. 13:27
http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407
A szolgáltató mérőhely ellenőrzése, illetve a szakértői vizsgálat során az alábbiakra kell figyelni, illetve amennyiben a szolgáltató képviselői, vagy a szakértő az alábbiakat megsérti azt feltétlenül jegyzőkönyvbe kell foglalni, illetve célszerű haladéktalanul panasszal élni az illetékes szabályozó hatóságnál.
1. Ha a szolgáltató "független" szakértő bevonását alkalmazza, akkor erről a fogyasztót időben tájékoztatni kell és meg kell hívni erre az eljárásra!
2. A TIGÁZ üzletszabályzata szerint a szakértőt a szolgáltatónak és az ügyfélnek közösen kell kiválasztani. (Amennyiben a szolgáltató az ügyfél kihagyásával választ szakértőt, úgy megsérti a saját Üzletszabályzatában foglaltakat, ami az eljárásjogi szabály megsértése. Panasszal a Magyar Energia Hivatalhoz kell fordulni.)
3. A gázszerelők kötelesek magukat kérés nélkül, arcképes igazolvánnyal, illetve megbízólevéllel, vagy munkalappal igazolni. Elmaradása eljárásjogi szabálytalanság amelyért a szolgáltatót a Magyar Energia Hivatal köteles marasztalni!
4. Az ellenőrzésnél/szakértői vizsgálatnál legyen jelen a fogyasztó érdekeit védő jogvégzett ismerős, vagy jogi képviselő. Hiányában a szolgáltató hajlamos visszaélni helyzetével. Az ügyvéd/jogi képviselő fontosságára példa: I. „A vizsgálat részeként az órát szétszedte a szakértő. Az eredeti állapot - ami a manipulációt illetve annak hiányát bizonyíthatná - az elvégzett vizsgálat után már nem állítható helyre. Éppen ezért a szétszedés minden lépésénél szóban rögzíteni kellett, hogy semmilyen manipulációra utaló jel nem volt. Ezzel nem is volt baj, amíg nem kértük, hogy a jegyzőkönyvben szereplő „szabálytalan gázvételezés nem bizonyítható” kitétel mellett szerepeljen az is, hogy az óra szétszedése közben megbontásra utaló jel nem volt. Na, ügyvéd nélkül ez nem került volna bele az írásos anyagba.”
Forrás: http://www.torokbalintiujsag.hu/archivum/2010-januar/341-truekkoes-tigaz
Példa II. …… jöttek a csapért a tigázosok hogy elvigyék bevizsgálni. Dobozba rakták lepecsételtették. Mi jogász jelenlétében néztük az eljárást…. Úgy meglepődtek, hogy még a cuccaikat is itt felejtették nálunk és utána jöttek vissza érte.
Forrás: bigdady 2011.07.31. 09:25
http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407.1.0
5. Mielőtt a gázórát leszerelik, a plombát megbontják kérni kell annak sértetlenségének a jegyzőkönyvbe foglalását. Ezen kérés megtagadása esetén azt írásban jelezni kell a jegyzőkönyvön és külön levélben a Magyar Energia Hivatal felé.
6. Célszerű a csere/szakértői vizsgálat teljes tartamáról videofelvételt készíteni. Csere esetén ennek a saját ingatlanban történő alkalmazását a gázszerelők nem tilthatják meg! Amennyiben azt a szakértői vizsgálat során tagadják meg annak tényét kérni kell jegyzőkönyvezni, illetve panasszal kell fordulni a Magyar Energia Hivatalhoz. (Ma a digitalizáció korában a szomszédnak, ismerősnek biztosan van olyan kamerája, ami kölcsönkérhető, de az újabb fényképezőgépek is alkalmasak rövid felvételek készítésére.)
7. Célszerű a csere/szakértői vizsgálatról folyamatosan fényképfelvételeket készíteni.
8. Az ügyfélnek joga van arra, hogy a jegyzőkönyv aláírása előtt észrevételeket tegyen. Ezeket a szolgáltató köteles írásba foglalni, amennyiben nem teszi úgy a fogyasztó azt saját kezűleg is rávezetheti a jegyzőkönyvre. Mindent vitatni kell, ami nem valós, vagy amivel a fogyasztó nem ért egyet! Szintén rögzíteni kell az eljárás során tapasztalt szolgáltató/szakértő általi jogszabálysértést. Hiányában a szolgáltató, hatóság, bíróság úgy tekinti, hogy az abban foglaltakkal a fogyasztó egyetért.
9. Amennyiben a szolgáltató a mérőhely ellenőrzés során a gázmérőt „teszterrel” ellenőrzi, úgy figyelni kell, hogy a gégecső felhelyezése során a gázóra nem karcolódik-e meg? Amennyiben igen, úgy azt jegyzőkönyvezni kell, mert a következő ellenőrzés során ezen karcolás miatt fogják a fogyasztót meghurcolni. (A „tesztert” a leszerelt gázórára többnyire az udvaron, a beton/kő járdán kötik rá, amelynek során a mérő többször meg fog csúszni, így az alja és a hátoldala karcolódik, ami pár hónap múlva be is rozsdásodik, ez pedig elegendő ok a szolgáltatónak arra, hogy a következő ellenőrzéskor ismét szabálytalan gázvételezéssel (gázlopással) vádolja a fogyasztót. A „teszterrel” történő ellenőrzés eredménye különben joghatás kiváltására alkalmatlan)!
10. Miközben az egyik szerelő a gázkészüléket szereli le a másik megkéri, hogy vezesse végig a lakáson, mert szeretné a gázkészülékeket ellenőrizni és lefényképezni. Ennek teljesítését vissza kell utasítani! Az ellenőrzést végző nem intézhet a felhasználó felé olyan kérést, amely az ellenőrzés helyszínének elhagyását irányul!!! Lásd: 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet 1. számú melléklet
11. Vigyázzon arra, hogy mit ír alá! Amennyiben a jegyzőkönyvet, munkautalványt aláírja úgy mind a szolgáltató, mind az energia hivatal úgy kezeli, hogy az abban foglaltakkal egyetért, azt elismeri. (Javasolt ezért az előbbi okmányokra rávezetni: „Jogfenntartással egy példányt átvettem” és ezt követően (nem a kipontozott helyen) aláírni. Amennyiben vitatja az eljárás jogszerűségét, szakszerűségét, vagy a szolgáltató képviselőinek állításait célszerű saját kezűleg rögzítenie a nyomtatványon, hogy: „Vitatom a……., ezért külön levélben panasszal élek az illetékes szabályozó hatóságnál….” Ezzel kapcsolatban lásd:
http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407 2011.11.08. 08:13-i bejegyzés III. pontját.
12. Éljen az Alkotmányban és a hatályos jogszabályokban biztosított jogorvoslati lehetőségekkel és a panasztételhez való jogával!
(A hatályos jogi háttér és szolgáltatói gyakorlat alkalmas az ártatlan fogyasztók „meghurcolására”. A szolgáltató megrendelésére készült szakértői vélemény nem „perdöntő”, a szolgáltató nem hatóság, és a fogyasztónak van lehetősége jogorvoslatra.)
A panaszhoz, szolgáltatónak írt válaszhoz, közérdekű bejelentéshez mintákat és sok hasznos információt talál az alábbi két hiper hivatkozáson. Javasolt a hozzászólásokat végigolvasni.
http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407
http://www.torokbalintiujsag.hu/archivum/2010-januar/341-truekkoes-tigaz
Ez utóbbi linken az 54., a 71. és a 93. bejegyzésben talál panasz mintákat amelyeknek címzettje a MEH elnöke, a Legfőbb Ügyész, illetve az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa.
A szakértői eljárással kapcsolatos aggályokról itt olvashat: http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407 2011.11.08-i bejegyzések.
A szolgáltató eljárását maga MEH is aggályosnak tartja. Az erről szóló cikk így szól:
"A szabálytalan vételezés ill. szerződésszegés tényének feltárását a szolgáltatók megbízottai végzik!!!, akik legtöbb esetben anyagilag is érdekeltek!!!.
A szolgáltatók megbízottainak viselkedése a legtöbb esetben kifogásolható – nemcsak azért, mert a fogyasztó kiszolgáltatottságát kihasználják, hanem azért is, mert sok esetben tudatlanok, vagy félrevezetik a szintén tudatlan fogyasztót.
A helyszínen készített jegyzőkönyvet a következményekre való figyelmeztetést mellőzve íratják alá.
Kedvezőtlen tendenciának minősül a jogos panaszok évről évre történő növekedése és feltétlenül az adott szolgáltatás minőségét, a szolgáltató megítélését rontja.
Sok fogyasztó előtt nem ismeretes, hogy az aláírással beismeri a szabálytalan vételezés tényét, noha ennek végleges „bizonyítékát” rendszerint csak a mérő bontásával történő vizsgálat eredménye nyújtja. "
Forrás: http://www.energiamedia.hu/…yved003.html Sokasodnak a fogyasztói panaszok (részlet)„Favorit” panasztémák Dr. Kisbán Judit írása
Ne hagyja magát megrágalmazni, becsapni, átverni, megkárosítani!
***
További tanácsok, esetek:
Azok akik, még nem estek áldozatul a szolgáltatók „hatalmaskodásának”, javasolt, hogy amennyiben mérőóra ellenőrzés történik, az alábbiakra legyenek figyelemmel:
• az ellenőrzést végzőknek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölni kell a felhasználóval (képviselőjével, vagy a tanúval) az eljárás célját,
• felhasználási helyen végzett ellenőrzés csak a felhasználó (képviselője, vagy tanú) jelenlétében folytatható le;
• felhasználó (képviselője, vagy a tanú) az ellenőrzés teljes időtartama alatt tartózkodjon az ellenőrzés helyszínen,
• ellenőrzést végző nem intézhet a felhasználó (képviselője vagy a tanú) felé olyan kérést, amely az ellenőrzés helyszínének elhagyását irányul,
• az ellenőrzés eredményét minden esetben írásbeli dokumentumban kell rögzíteni (jegyzőkönyv, mérő felülvizsgálati lap, munkalap, stb.),
• felhasználó (képviselője, tanú) jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni az ellenőrzéssel, annak körülményeivel, illetve eredményével kapcsolatos állásfoglalását, véleményét,
• az ellenőrzést végző szerződésszegést, vagy annak alapos gyanúját állapítják meg, arról videofelvételt vagy fényképet kell készíteni olyan módon, hogy az alkalmas legyen a jegyzőkönyvben rögzített tények bizonyítására.
Ezeket a feltételeket a földgázellátásról szóló törvény végrehajtására kiadott 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet 1. számú melléklete is egyértelműen tartalmazza, de a gyakorlatban az ellenőrzést végző személyek ezek maradéktalan betartását el is mulaszthatják, ezért fontos a fogyasztónak is ébernek lenni.
Lényeges, hogy jelen legyünk az ellenőrzés során, annak minden percében figyelemmel kísérjük az ellenőrök munkáját. Érdemes a jegyzőkönyvben már előzetesen, az ellenőrzés megkezdésekor rögzíttetni az ellenőrökkel a biztonsági zárak, plombák, valamint a mérőóra külső házának sértetlenségét, még azt megelőzően, hogy az ellenőrök a mérőberendezéshez hozzányúlnának. Abban az esetben, ha az ellenőrzést végző személyek szerződésszegés, jogosulatlan vételezés gyanúját állapítják meg, javasolt nem csak az ellenőrök által rögzíteni (videofelvétel, fénykép) a gyanút megalapozó körülményeket – amennyiben ilyen valóban felmerül –, hanem a fogyasztó által is, hogy a később már nem, vagy csak jelentős nehézséggel bizonyítható körülmények a fogyasztó által is alátámaszthatóak legyenek. Továbbá, ha vitatjuk az ellenőrzést végző személyek megállapításait, akkor ezzel ellentétes észrevételeinket, panaszainkat a jegyzőkönyvbe feltétlenül rögzítsük, hogy elkerüljük a szolgáltató azon esetleges érvelését, hogy az utóbb vitatott körülmények már nem relevánsak.
Joggal merül fel a bennünk, hogy már a szolgáltatóval szemben is fel kell készülnünk a hatékony védekezésre? Nekünk kell tennünk azért, hogy nem kerüljünk ilyen helyzetbe?
Sajnos a válasz a fenti esetek fényében már egyértelmű, és valóban meg kell előznie a fogyasztónak, minden későbbi vitára okot adó körülményt, és magát is be kell biztosítania az esetleges gyanúkkal szemben. A fentebb ismertet megelőző lépések nem nyújtanak garanciát a fogyasztók számára, de megnehezítik a szolgáltató, vagy megbízottaik visszaélésszerű magatartását, valamint az általuk feltételezett gyanú bizonyítását.
Ne feledjük, hogy csak azt lehet megtéveszteni, aki azt hagyja, és maga sem jár el kellő körültekintéssel! Persze ez szintén nem válasz azoknak, akik már áldozatul estek a szolgáltató „hatalmaskodásának”, „gyanúsítgatásának”.
Forrás: http://www.pertarskereso.hu/jotanacsok/dr-szabo-l-zsolt-tanacsa-a-meroorak-vizsgalata-eseten/
Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének
tanácsai
Egyre több fogyasztót vádolnak gázlopással
Boszorkányüldözésre panaszkodnak a Tigáz fogyasztói
Index
2011. július 27., szerda 11:42
Az elmúlt napokban egymásnak adják az ajtót a kétségbe esett emberek a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) [1] debreceni tanácsadó irodájában, mondta az Indexnek Morvai Gábor az iroda jogásza.
A panaszosok ugyanazt a történetet mesélik: a
Az elmúlt napokban egymásnak adják az ajtót a kétségbe esett emberek a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) debreceni tanácsadó irodájában. A panaszosok szinte kivétel nélkül ugyanazt a történetet mesélik: a szolgáltató munkatársai a gázórát leszerelik, majd szabálytalan vételezés gyanújával jegyzőkönyvet készítenek, az órát pedig lezárt dobozba helyezik.
A fogyasztók ezt követően levelet kapnak a szolgáltatótól az óra szakértői vizsgálatának várható időpontjáról, melyben már előre felajánlják az egyezkedés lehetőségét is (egyáltalán miről egyeztessenek a vizsgálat előtt, tették fel a kérdést többen, akik úgy érzik, a szolgáltató már előre eldöntötte, hogy kötbért fog kiróni rájuk).
A szakértői vizsgálatok menete többnyire azonos sémát követ. Az igazságügyi szakértő megvizsgálja a jogi zárakat, (jó esetben itt még nem talál semmilyen problémát), majd a mérőórát szétbontja, és célirányosan azt vizsgálja, történhetett-e mágneses befolyásolás. Ez legtöbbször mágnesfólia, vagy felületi mágnesesség kimutatására alkalmas műszer alkalmazásával történik, és szinte kivétel nélkül megállapítják, hogy a burkolaton visszamaradó mágnesesség mutatható ki. Ilyenkor a szakértői vélemények egyöntetűen kimondják – a jogi zárak sértetlensége, illetve bármilyen más külsérelmi nyom hiányában is – hogy az órát befolyásolták, tehát a fogyasztó szerződésszegést követett el. Innen már csak egy lépés, hogy a szolgáltató kiküldje a félmilliós kötbér fizetésére felszólító csekket.
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi jogszabályi háttér és szolgáltatói üzletszabályzat nem zárja ki az ártatlan fogyasztók megvádolásának lehetőségét, engedtessék meg egy másik irányú feltevés: ha a szabálytalan vételezésre utaló bármilyen apró jel észlelésében és jegyzőkönyvi rögzítésében anyagilag érdekeltek a szolgáltató munkatársai, akkor sajnos nem lehet kizárni azt sem, hogy a fogyasztók esetlegesen rosszhiszemű eljárás áldozatává válhatnak.
• A FOME azt tanácsolja, hogy a fogyasztók csak előzetes egyeztetés után engedjék otthonukba a szolgáltató munkatársait, és rövid időre sem hagyják magukra őket.
• Az ellenőrzést végző nem intézhet a felhasználó felé olyan kérést, amely az ellenőrzés helyszínének elhagyását irányul,
• Az ellenőrzés eredményét minden esetben írásban kell rögzíteni (jegyzőkönyv, munkalap, stb.).
• A fogyasztó jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni az ellenőrzéssel, illetve annak körülményeivel, és eredményével kapcsolatos véleményét.
• Ha az ellenőrzést végző szerződésszegést, vagy annak alapos gyanúját állapítják meg, arról videofelvételt vagy fényképet kell készíteni olyan módon, hogy az alkalmas legyen a jegyzőkönyvben rögzített tények bizonyítására.
A FOME elítéli a szerződésszegő gázvételezést, illetve a mérőműszerek befolyásolásának minden formáját, azt a tisztességes fogyasztók és a szolgáltató elleni súlyos, elítélendő magatartásnak tekinti. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a hatályos jogi háttér és szolgáltatói gyakorlat alkalmas az ártatlan fogyasztók „meghurcolására”. A szolgáltató megrendelésére készült szakértői vélemény nem „perdöntő”, a szolgáltató nem hatóság, és a fogyasztónak van lehetősége jogorvoslatra. Azt javasoljuk, hogy akik nem lopták a gázt, így nem értenek egyet a szolgáltató kötbérkövetelésével, keressék fel tanácsadó irodánkat, illetve forduljanak bírósághoz az ügy mielőbbi tisztázása céljából.
Egyre több fogyasztót vádolnak gázlopással
2011.07.27 | Szerző: Morvai Gábor
http://www.fome.hu/hirek/214/
További esetek:
http://www.torokbalintiujsag.hu/archivum/2010-januar/341-truekkoes-tigaz
http://www.dehir.hu/debrecen/debreceni-hirek/2011/02/28/154929/vitatott-leszerelesek-sokan-allitjak-hogy-nem-csaltak/
Az ellenőrzésre vonatkozó jogi szabályozás:
19/2009 I.30. Korm. rend. I. melléklet
48. § (1) A felhasználási helyen végzett ellenőrzés eredményét minden esetben írásbeli dokumentumban kell rögzíteni (ténymegállapító jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv, mérő felülvizsgálati lap, munkalap stb.).
(2) A felhasználási helyen végzett ellenőrzés csak a felhasználó, vagy képviselője, vagy tanú jelenlétében folytatható le.
(3) Az ellenőrzést végzőknek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölni kell a felhasználóval, képviselőjével, vagy a tanúval az eljárás célját.
(4) Az ellenőrzést végzőknek fel kell kérni a felhasználót, képviselőjét, vagy a tanút, hogy az ellenőrzés teljes időtartama alatt tartózkodjon az ellenőrzés helyszínen. Ha a felkért személy ennek a kérésnek nem tesz eleget, ennek tényét az írásbeli dokumentumban rögzíteni kell.
(5) Az ellenőrzést végzők nem intézhetnek a felhasználó, képviselője vagy a tanú felé olyan kérést, amelynek teljesítése az ellenőrzés helyszínének elhagyását igényli.
(6) A felhasználó vagy képviselője az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az ellenőrzést végzőkkel köteles együttműködni, így különösen a felhasználási helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni, annak teljes időtartama alatt a helyszínen tartózkodni, az írásbeli dokumentumot aláírni. Az ellenőrzéssel, annak körülményeivel, illetve eredményével kapcsolatos állásfoglalását a felhasználó, vagy képviselője jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni.
(7) Ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végzők szerződésszegést, vagy annak alapos gyanúját állapítják meg, arról videofelvételt vagy fényképet kell készíteni olyan módon, hogy az alkalmas legyen a jegyzőkönyvben rögzített tények bizonyítására.
(8) A szerződésszegés vagy annak alapos gyanúja esetén felvett ténymegállapító jegyzőkönyv tartalmi követelményeit az elosztói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.
(9) Ha a szabálytalan vételezés pontos időtartama hitelt érdemlően nem állapítható meg, havi mérőleolvasásos felhasználó esetén legfeljebb 30 napos, egyéb esetekben 50 napos vélelmezett fogyasztási időtartamot kell figyelembe venni.
http://www.eh.gov.hu/…ml/index.asp?…
Tisztelt Fogyasztó!
A következőkben abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy bemutassuk, mi a teendő, ha problémája adódik az energiaszolgáltatás igénybevétele során.
Bejelentését lehetőleg írásban tegye!
Abban az esetben, ha a szolgáltatóval nem sikerül megegyezésre jutni, panasszal fordulhat a Magyar Energia Hivatalhoz.
Panaszát írásban vagy személyesen nyújthatja be.
Panaszát személyesen a Hivatalban, egy panaszfelvételi lap kitöltésével teheti meg:
Cím: 1081 Budapest, Köztársaság tér 7.
Ügyfélfogadásiási idő: Hétfő-csütörtök: 8.00-16.30; Péntek: 8.00-14.00
Levélben a 1081 Budapest, Köztársaság tér 7. illetve Postacím: 1444 Budapest, Pf.: 247 Fogyasztóvédelmi osztály.
Az elektronikus úton történő panaszbejelentés, az „e-panaszfogadás” menüpont alatt lehetséges.
A beérkező iratok iktatása után a Fogyasztóvédelmi Osztály munkatársai megkezdik a panaszok kivizsgálását.
Magyar Energia Hivatal
http://www.eh.gov.hu/…ml/index.asp?…
SEGÍTSÉG LEHET
A szolgáltató jogsértései miatt, az alábbi jogszabály alapján panasszal lehet fordulni a Magyar Energia Hivatalhoz,vagy pl. számlakifogás esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megyei szervéhez.
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA:
64. §. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
A panaszt az állami szerv köteles kivizsgálni, illetve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv az illetékességi területén köteles az ügyben eljárni.
SEGÍTSÉG LEHET
Jó tudni:
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.
(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.
(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.
142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.
(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.
(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.
(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.
(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.
(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell
a. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
b. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
c. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
d. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.
(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.
SEGÍTSÉG LEHET
A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. Törvény 164. §. (1) szerint: „A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.”
1972. évi V. Törvény:
Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során óvást emelhet elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket, amelyeket az államigazgatás és más, jogalkalmazó szervek határozatai, illetőleg törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez benyújtanak. Az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.
SEGÍTSÉG LEHET
HA MINDEN ALAPTALANUL MEGHURCOLT FOGYASZTÓ A NYILVÁNOSSÁGHOZ (TV,RÁDIÓ, ÚJSÁG STB.), ILLETVE A MAGYAR ENERGIA HIVATALHOZ, AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁHOZ, A NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÁGHEZ FORDUL.
Ne hagyja magát megrágalmazni, becsapni, átverni, megkárosítani!
2 Hozzászólás
