Ha Lázár János Svédországban lenne frakcióvezető, hétközben igénybe vehetné a parlament egyik szolgálati garzonlakását, a hazaútra pedig az éves vasúti- vagy buszbérletét. Ugyanis ez járna neki. Munkája során adódó más költségeit, természetesen megtérítené a Ház gazdasági hivatala – annak szigorú keretei között. Ám, gondja se' lenne vidéki otthonáig tartó távolság napi legyőzésével, mivel nem tölthetné be egyidőben a polgármesteri posztot is. Igaz, olyan poszt itt nincs is!
Svédországban a kormány kormányoz – ám az uralkodó 1974. óta nem uralkodik. Az államfőnek, miután ősszel a parlamentben megnyitja a politikai évet, alig van több dolga, mint hogy jó PR munkát végezzen az 'alattvalói’ javára – igaz, a kormány ülésein csütörtökönként részt vesz, miután a külügyi- és honvédelmi kérdésekben van szava. Parlamenti válsztás (riksval) minden negyedik év szeptemberének harmadik vasárnapján esedékes (legközelebb 2014-ben). Miután megalakult, s a királynak bemutatkozott az új kormány, október első keddjén, a királyi család jelenlétében, H.K.H. Carl Gustaf megnyitja az új parlamenti évet.
A polgármester intézménye nem létezik, a 23 megye (län) élén a szimbolikus ’törzsfő’ (landshövding) áll.
A parlamenti képviselőnek számítania kell arra, hogy pénzügyeit nagyító alatt tartja a gazdasági iroda, a sajtó és a polgárok.
Számot kell adnia minden jövedelméről, legyen az igazgatótanácsi tagság, családi vállalkozás, részvények, ingatlanok, nagyértékű ingóságok, szellemi tevékenység, testületi tagság, és minden más, ami bevétellel jár. Ez a komplett képviselői gazdasági regiszter nyilvános és elérhető bárki számára.
Szolgálati autó tulajdonképpen nincs, egyértelmüen csak a miniszterelnöknek jár. A szolgálati úton eltöltött időnek, szállodai tartózkodásnak, a visszaút időpontjának arányban kell állnia az utazás céljával, minden többletköltség a képviselő pénztárcáját terheli.
Megdöbbentő részletek, forrás ITT