Néhány falu és nagyobb település kiskirályai lesznek a járási vezetők, akiknek a hatásköréről éles vita folyik a kormánypárti frakciókban. A jövőn nem nagyon ábrándozhatnak, de az emberek mindennapi ügyei az ő kezükben futnak majd össze. Egy tizenkét évig jegyzőként dolgozó ember szerint a hatalom sokszor még nagyobbnak is tűnik, mint amilyen valójában.
"Amikor jegyző voltam, a helyiek sokszor talán még fontosabbnak is éreztek, mint a polgármestert" - mondta az [origo]-nak egy jegyző, aki tizenkét évig vezette egy Pest megyei nagyközség közigazgatását. "Nem volt beleszólásom persze, milyen legyen a főutca, vagy mit újítsunk fel az iskolában, de az emberek engem kerestek az építési ügyekkel, segélyekkel, gyámügyekkel, mert tudták, hogy gyorsítani vagy lassítani tudom a folyamatokat" - mondta.
Az egykori jegyző szerint sokan túl is értékelték a szerepét: "néhányan azt hitték, adhatok munkát, elvehetek segélyt, büntethetek, ahogy kedvem tartja". Szerinte a nagyközségben "igazi rangot adott", hogy az aláírása szerepelt szinte minden fontos dokumentumon, de "ahogy elhagytam a települést, nyilván csak egy hétköznapi ember voltam, akit senki nem ismer".
....
A jegyzői poszt értelmét veszti
A közigazgatási reformmal - benne a járási rendszer feltámasztásával - megbízott Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) január elején hozta nyilvánosságra saját koncepcióját a régi közigazgatási egységek visszaállításáról. A KIM körzethatárokat és a járások majdani székhelyeit is meghatározó tervében az szerepelt, hogy a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jelenleg a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok (például építésügy, gyámügy), illetve a megyei kormányhivatalok kistérségi kirendeltségeihez tartozó ügyek (például a földhivatalok ügyei).
Folytatás és részletek ITT
Beküldő: Olvasónk