Ssszuper darab lesz a Dzsungel könyve! (Egy kis íszelítő)- Másfél hónap múlva kerül hivatalosan is bemutatásra a Kipling regénye nyomán készült Dzsungel könyve című darab, de már egy hónap múlva is megtekinthetnek egy előadást a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola növendékei. Személy szerint én alig férek meg a bőrömben.
A feladatnak pedig mindenki igyekszik eleget tenni, szinte minden szereplőnek és háttérmunkásnak már a színmű körül forog az agya, elvégre gyermeki étvágyban mérve óriási darabról van szó. Jébert József (Öcsi) a Pinokkió után mert nagyobb játékban játszani, Bakos Melinda pedig nagyobb tétben, mert szárnyai alatt új színész zsenik kezdtek el növekedni. A Dzsungel könyvét ugyanis egytől egyig gyerekek fogják játszani. Gyerek Maugli, gyerek Balu, gyerek Bagira, gyerek majmoncok, gyerek emberek, de mégis minden a legjobb, mert a lelkesedésük hatalmas a szereplési vágyukkal együtt, és annyira meg akarnak felelni, hogy a megtervezett darabot valóban megtervezett módon pontosan és bájosan őszintén vissza tudják adni.
Színdarabban játszani nem ugyanaz, mint verset szavalni. Nem csak elő kell adni a művet, hanem élővé is kell tenni. A szöveg csupán egy lecsupaszított váz, amelyet a színészek töltenek meg hússal, és ez által mozgással, a gyerekek pedig erre nagyon hamar ráéreztek. A színpad ugyanis különleges jogokkal ruházza fel a reá lépőket. Kötelező megijedni, kötelező szomorúnak lenni, kötelező kiabálni, kötelező visszafeleselni, és néha jól jön egy ici-pici gonossszkodás is. Néhány gondolatot szeretnék írni a főbb szereplőkről ennek fényében.
Szabó Benedek Mauglija igazi szeleburdi dzsungel suhanc, amilyennek lennie kell, hogy aztán a kezdeti „majomkodás” után felnőjön a darab végére. Hogy is fogalmazzak? Zabálni való kétlábú… De egyébként mindenki asz! Bartucz Kristóf Baluja pont olyan szenvedélyes, és kedves medve, mint amilyen „agresszív” is néha, ha makarenkói pofon osztásról van szó. Nagyhajú Boglárka Bagirája annyi érzelemmel és érzékenységgel van megtöltve, hogy azt száraz szemmel nehezen lehet kibírni, pedig engem nem könnyű meghatni, Török Anna Borbála Sír Kánként pedig igazi jelenség a színpadon, nagyon intenzív jelenléttel, amitől felállnak a pikkelyek a hátamon. Anna, Bogi, és a Buldeót alakító Balogh Tamás Zsolt nem véletlenül kerültek a szolnoki Szigligeti Színház ifjú színészpalántái közé. Személy szerint nagyon valószínűnek tartom, és remélem, hogy fényes karriert fognak majd befutni, nagyon fényest.
Az elmúlt években számtalan darab került bemutatásra Abonyban, de véleményem ssssszerint mindegyiknél kedvesebb és őszintébb lesz a közeledő Dzsungel könyve, ami úgy el fogja bűvölni a közönséget, mint én a majmócákat.
Szülőknek kötelező, színházkedvelőknek kötelező és egyébként mindenkinek kötelesző.
Ká, az óriáskígyó
(Jandácsik Pál)