- Halljuk, ki tudná elmondani a víz fogalmát - kérdezi a tanárnő.
- A víz egy olyan színtelen folyadék, amely kézmosás hatására
megfeketedik- vágja rá Pistike.
De most nézzük meg komolyan is:
A víz fogalma
A legelterjedtebb folyadék, mely a természetben óriási tömegekben fordul elő s nemcsak az állati és növényi szervezetnek egyik alap-alkotó része, hanem lényeges szerepet játszott a föld keletkezési történetében is. A viz szintelen, szagtalan, íztelen folyékony test, mely nagyobb tömegekben kékes szinbe játszik. Sem maga nem ég, sem az égést nem táplálja, de minden égésnek egyik égési terméke.
Egy liter vegyileg tiszta viznek súlya 4 C°-nál és 760 mm. légsúlynyomásnál 1 kg. és ez teszi nemcsak a mi súlymértékünk alapját, hanem a fajsúlymeghatározásnak is kiinduló pontja. A hőfok nagy befolyással van a vizre. 4 C°-nál a viz a legsűrübb és a hőfokkal fajsúlya is változik. Vegyileg tiszta viz 760 mm. légnyomásnál 100 C°-ra felmelegítve párolog és gőzzé alakul át; ezt a hőfokot forráspontnak nevezik. Ha pedig a vizet lehűtjük oly hőfokra, hogy az megszilárdul, azaz jéggé fagy, akkor e hőfokot 0-val jelöljük s fagyáspontnak nevezzük. Hogy a 0-foku jégből (1 kg.) 0-foku vizzé olvadjon, erre 79° hőegység kivántatik.