A kormány a magán-nyugdíjpénztári tőke átcsatornázásakor azt ígérte a pénztártagoknak, hogy megmenti a nyugdíjvagyont. Tavaly mégis ő kezelte azt a legrosszabbul, és a pénztárakhoz képest messze a legnagyobb veszteséget ért el az államosított megtakarításokon. Vagyis 2011-ben nem a kasszák "tőzsdézték el" az emberek megtakarításait, hanem éppen az állam.
Kevesebb mint egy hetük van a magánnyugdíjpénztár-tagoknak, hogy eldöntsék, visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy kitartanak pénztáruk mellett. Az állami kapu március 31-ig van nyitva. A döntés nem könnyű, hiszen a kormány a tavalyi nyugdíjállamosításhoz hasonlóan ismét zsarolással felérő, negatív ösztönzőket vetett be. Megszüntette a pénztári tagdíjat (ami ellehetetlenítheti a kasszák működését, vagy jelentős önkéntes hozzájárulással terhelheti a tagokat), és a mai napig nem tisztázta, hogy csökkentett, 75 vagy 100 százalékos állami nyugdíjat kapnak-e azok, akik a pénztárukat választják.
A tét nem kicsi: a 100 ezer pénztártagnak fejenként átlagosan 2,4 millió forintról, összesen 244 milliárdról kell eldöntenie, hogy – leszámítva a reálhozamot – az államnak adja, vagy inkább megtartja. A pénz biztosan jól jönne a kormánynak, a gond csak az, hogy most azokat a makacs pénztártagokat kellene meggyőznie, akik már tavaly sem hitték el, hogy megtakarításaik nagyobb biztonságban vannak az államnál.
Forrás, folytatás, részletek ITT
Beküldő: olvasónk